www.turaoldal.hu
Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet
Végh Viktor, Koczog András
2011-2017
info@turaoldal.hu
fb.com/turaoldal.hu

Barangolás Fenyőgyöngye körül » 2011.05.13.

A túrát sajnos (hála a BKV-nak) mélyen Budapest szívében kezdtük, ami nem volt túl jó döntés. A Margit-hídtól gyalogoltunk fel a Pál-völgyi barlanghoz, majd a Mátyás-hegyen átvágva megkerestük a kék plusz turista utat. Elsétáltunk a kék jelzésig, majd ezen, és a kék-körön gyalogoltuk körbe a környező hegyeket, megtéve ezzel kb. 10 kilométert. Budapest közelsége érezhető volt: az erdőben sok szemét, a turistaút mellett meg viszonylag sok kocsi, illetve ember. Ennek ellenére jól éreztük magunkat: a hétköznapok után jól esett járni az erdőt, mászni a dombokat.

A túrát módosítva ajánlom kedves olvasóinknak: kezdjék rögtön Fenyőgyöngyétől, ahova a 65-ös busszal tudnak eljutni. Innen kiindulva kellemes sétákat lehet tenni a Budai-hegységben, amik minden bizonnyal kellemes élményeket nyújthatnak a természetszerető emberek számára.

Túra ideje: 1 nap
Éjjelek kint: 0 éj
Megtett táv: 10 km
Szint: +200 / -200 m
   » Gyalogtúra

Túraösszefoglaló

Tájegység: Budai-hegység
Túra ideje: 2011.05.13.
Táv és szint: → 10 km ↗ 200 m ↘ 200 m
MTSZ pont: 19 pont
Túra útvonala: Margit-híd HÉV, Pál-völgyi-barlang, Hármashatárhegyi út, Fenyőgyöngye
Infó, ötlet: - nem árt ha a térképet nem a túra végeztével szerezzük be (saját tapasztalat)
- a tömegközlekedés megbízhatatlanságát bele kell kalkulálni a túraidőbe
- a túrát ne a városban kezdjük, legalább a város széléig jussunk ki BKV-val
- volt rendesen, bár térképpel könnyebben tájékozódtunk volna ...
- napos, kellemes túraidő
- több kirándulóval is találkoztunk
- táskáink tömege: 4-5 kg

A túra útvonala

Táv
[km]
Helyszín Időpont Infó
0 Margit-híd, HÉV
Szépvölgyi-út, HÉV
Pál-völgyi-barlang
Mátyáshegyi kőfejtő
Mátyáshegy
Erdőhát út
Hármashatárhegyi út
Szépvölgyi út és Szépvölgyi dűlő kereszteződés
10 Fenyőgyöngye buszállomás (65-ös busz) 19:15

Fenyőgyöngye

Egyszer, réges-régen volt két ember, kik becses neve András és Viktor volt. Ez a két húszas éveit taposó kalandor elhatározta, hogy újabb gyalogtúrára adja a fejét, és bebarangolja a Budai-hegység egy kis részét. Ehhez az ötlethez a www.turistautak.hu oldal segítette hozzá őket. Ki is néztek maguknak egy rövidke utat. Délután 3/4 3-kor találkoztak a Batthyány téren, és úgy tervezték, hogy HÉV-vel mennek két megállót, és a Szépvölgyi úttól kezdik majd meg a délutáni sétájukat. De ekkor még nem tudták, hogy a sors másként akar velük rendelkezni...
- Te, nem gáz, hogy péntek 13-án megyünk kirándulni? Még a végén valami történni fog - kérdezte Viktor újdonsült túratársát.
- Ugyan már, ne légy babonás! - mondta a megkérdezett - Mi a franc történhetne, talán defektet kap a HÉV, amin utazunk éppen? - kérdezte nevetve, mikor némi egy helyben állás után egy recsegős hang ütötte meg a fülüket:
- ´Tisztelt utasaink! Elnézésüket kérem, de a szerelvény műszaki meghibásodás miatt kiáll a forgalomból, kérem hagyják el a vonatot!´

...

5 perc múlva már egymás mellett gyalogoltak a Szépvölgyi út felé a sínek mellett. És a síneken.
- Remek, egész héten ebben a mocskos városban kutyagolok, azt hittem olyan túrát terveztél, ahol erdő lesz, és hegy... - mondta bosszúsan András, de a végét már elnyelte a mellettük kialakult dugóból szóló dudálás, és ordítozás.
- Nyugi, lesz az is.
A Szépvölgyi út megállót elérve, rákanyarodtak magára a Szépvölgyi útra, és a 65-ös busz vonalán folytatták útjukat. Kocsikból még így is sok volt, de legalább már a hegyek közeledtek feléjük, reményt hozva szívükbe, hogy kellemesebb tájakat is fognak látni ezen a napon.
Pár perc gyaloglás után felértek a Pál-völgyi-barlanghoz.
- Na ez már valami! - könnyebbült meg András, mikor a Mátyáshegyi-, illetve a Pál-völgyi-barlang bejáratához értek.

Miután megnézték Magyarország 2. leghosszabb barlangjának féltve őrzött és lezárt bejáratát, folytatták útjukat.

Terveik szerint a Mátyáshegyi úton mentek volna, amiről balra kanyarodva elérik a Kolostor utcát, onnan megint balra a Nyereg úton egészen az Erdőhát út kezdetéig. Az említett utak forgalmas volta, illetve a járda kiépítésének hiánya miatt így szólt Viktor:
- Minek kerüljük meg a Mátyáshegyet, ha azon átvágva sokkal izgalmasabb menni, mint itt az aszfalton a kocsik között?
- Oké, én benne vagyok. Ott egy ösvény - mutatott András az út másik oldalán kezdődő csapásra.
Átvágtak hát az úton, és bevették magukat az erdőbe. Biztos, ami biztos, magukra fújtak egy kis kullancsriasztót, mert hát az ember sosem lehet elég óvatos. Az erdei út kellemesebbnek bizonyult, bár a fiúk nagy szomorúságára az erdőben rendkívül sok szemetet láttak. Átvágva a hegyen, kilyukadtak egy szakadék széléhez, ami valószínűleg egy régi kőfejtő lehetett. A veszélyes helyre egy korlát is figyelmeztetett. A két túrázó ennek mentén haladt, és így jutottak el a csúcsig.
- Ohhhh, baszki! Ezt nézd meg! - engedett meg magának egy káromkodás András a következő látvány miatt:

- Húúú! - sóhajtott Viktor is, bizonyítva ezzel intelligenciájának magas mivoltát - Nézzük meg távcsővel is!

- Hihi, ott a parlament - nyugtázták, és a távcsövön keresztül telefonnal egy meglepően jó képet készítettek. (Minek ide profi optikai zoom ) Miután kellőképpen körbenéztek, a Mátyáshegyről nyíló pompás panorámának csodálatos képeivel az agyukban folytatták útjukat. Az ösvény, amit tapostak a Turistajelzés nevezetű turistaúthoz vezetett, így azon haladtak tovább.
Érdekességként láttak útközben egy vaskorláttal lezárt barlangbejáratot, egy a hegy hűvös gyomrába vezető járatot.

Ezután a Turistajelzés turistautat követve eljutottak egészen az Erdőhát útig.

Innen az erdő nyugodt csöndjében - amit csak egy félénk madár motozása zavart meg az avarban -, eljutottak egészen a sima Turistajelzés jelzésű útig. Egy kereszteződésben elhelyezett tábla tájékoztatta őket, hogy ha követik a kéktúra jelzését, akkor 3,7 km-en belül elérik Virágos-nyerget. (Utólag tudjuk, hogy mily csodás dolgokat tartogatott még számunkra az élet 14. OKT )

Útjuk során igen sok biciklissel, és tájfutóval találkoztak. Ugyan a Hármashatárhegyi út mellett vezetett az ösvény, de a forgalomból nem sokat vettek észre. 6 óra körül egy kis pihenőt tartottak egy magányos padon, játszottak egy sakkpartit, és ettek egy kis szőlőcukrot, hogy kifogyóban lévő energiájukat valamelyest pótolják. 20 perc múltán már ismét haladtak előre. (Ismét egy megjegyzés: a pár sorral feljebb linkelt túra leírásában erről a padról szól az utalás )

15 perc sétát követően - mivel fogalmuk sem volt, hogy hol vannak -, eltértek balra, amerre ösztöneik vezették őket.
Ó, azok az ösztönök! Embereket visznek pusztulásba, semmisítik meg álmaikat, törik ketté reményeiket, vagy mutatnak kiutat, mikor már nem számítunk rá.
Ó, azok az ösztönök! Nemsokára ráleltek egy utcácskára - mint később megtudták a Szépvölgyi dűlőre -, amin elértek a Szépvölgyi útra, és konstatálták, hogy ösztöneik ezúttal sem csalták lépre őket.
Ó, azok az ösztönök!

Innen az út másik oldalán bandukoltak Fenyőgyöngye buszállomásig.

Hőseink megpróbáltatásai itt véget értek, felszálltak a BKV 65-ös járatára, és elindultak hazafelé, olyan reményekkel a tarsolyukban, hogy egy hét múlva szombaton a Dunakanyart járhatják körbe egy egész napos gyalogtúra keretében.

Viktor

| www.turaoldal.hu | 2011-2017 | Végh Viktor, Koczog András | Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet | info@turaoldal.hu |