Dobogókő (24h) » 2011.06.10.

Túraösszefoglaló A túra útvonala Dobó Gó Kő ?

Sajnos fél évet csúszik a dokumentáció, így a pontos adatokat már nem tudjuk rendesen megadni, de azért megpróbálkozunk a történések hiteles leírásával.

A túránk ismét Dobogókőn kezdődött, ahova Batthyány-tér - Pomáz - Dobogókő átszállásokkal jutottunk el HÉV-vel és busszal. Lukács-árok legutóbb annyira megtetszett, hogy ismét végig akartunk sétálni rajta, így az aznapi túrát azzal kezdtük. Ezután a Vadálló-kövekhez kapaszkodtunk fel, az ott készült képek is bizonyítják, hogy a panoráma olyan, mint Dobogókőről nézve. Később erőltetett menetben a Prédikálószékhez jutottunk el, meredek lejtőn haladva. A kilátás onnan tökéletes. Minden azelőtti általunk megcsodált tájat felülmúl...

Óránkra pillantva még jobban sietve elindultunk visszafelé.

Prédikálószék után nem a turistaúton haladva, iránytű segítségével egyenesen Dobogókőnek vettük az irányt - aminek az lett az eredménye, hogy eltévedtünk. Egy jó adag bóklászás után kijutottunk az ismert útra, és szinte futva felfelé haladtunk a Rám-szakadékon, hogy elérjük az utolsó Dobogókőről induló buszt.

Sajnos nem volt szerencsénk, 20 perccel lekéstük. Így vettünk pár sört, lesétáltunk 1-2 megállót, és egy fedett buszmegállóban megittuk jutalmunkat. Később egy másik buszmegállóban lefeküdtünk pihenni, és váltakozva vacogtunk a hidegtől, illetve aludtunk, míg hajnalban meg nem jött az első busz.

Túraösszefoglaló

A túra útvonala

Dobó Gó Kő ?

A Két Vándor ismét útra kelt. Legutóbbi kirándulásukkor Dobogókőt hódították meg. Annak gyönyörű környezetét. Annyira megtetszett nekik az akkori kaland, - mely fárasztó, hosszú, de tökéletes volt - hogy tűkön ülve várták a következő lehetőséget, mikor meglátogathatják újra eme erdőséget.

A találkozót reggel 6 körüli időpontra tűzték ki, mivel kiszámolták, hogy így az átszállásuk tökéletes lesz, elérik a buszt, és még a reggeli órákban megcsodálhatják a hegyet. A terv szép volt, ki lett számolva a csatlakozás, minden klappolt - leszámítva azt, hogy a terv terv maradt, pontos kivitelezés nélkül. Viktor a megbeszélt találkozó időpontjában ugrott ki pihe-puha ágyikójából, és az enyhén másnapos túrázó egy órával későbbi időpontot kért társától.

A módosított időpontban találkoztak is a megbeszélt, Batthyány-tér helyett a Blaha Lujza téren, ahol a Match-ban gyorsan be is vásároltak. A vásárlással megkezdődtek az első komoly kalandok... Viktor a pékség részében kihúzta a gyufát az eladónál; annyira belemerült éjszakájának taglalásába, hogy fel sem tűnt neki, hogy ő a következő a sorban, így többszöri felszólítás után kicsit idegesebb hangnemet ütött meg a pultos, melyre szerencsére már kapcsolt, és megvette a hőn áhított két pogácsáját. Aminek következtében fizetéskor az apró számolásával gyűlt meg a baja...

Pontosan már nem emlékszem, de a bolti kalandok taglalásával nem is szükséges többet foglalkozni.

Ráérősen ismét a HÉV felé vették az irányt, mivel már tudták - a kinézett, 2 óránként járó buszt lekésték, így van idejük a következő indulásáig. Pomázra érve kerestek egy kocsmát, ahol az érdekesség kedvéért alkoholmentes italt fogyasztottak, mindössze kávét vettek. Később kiülve a teraszra, sakkoztak egyet, hogy az agyuk is feléledjen. Egy kis trafikban vettek még egy kávét, meg némi elemet (Viktor valahogy elfelejtett hozni a fényképezőgéphez... Azaz feltöltött elemet felejtett el hozni...)

Elérkezett a busz indulásának ideje, így végre maguk mögött hagyhatták a betondzsungelt. Felszálltak, és Viktor némi szokásos sziporkázása után (Viktor vette a sofőrtől a két diákjegyet, de a sofőr ezt nem értette, azaz félreértette, meg félremagyarázta, meg mi sem értettük, mert az összeg stimmelt, de csak egy jegyet adott, amiről kiderült, hogy nem diák, hanem felnőtt, ami ügye az 50%-os diákjegy duplája, így az összeg jó volt, de csak egyikünket akarta felengedni, de aztán mégis megoldódott ez a bonyolult helyzet...) megkezdődhetett a hegycsúcs felé való korlátok nélküli száguldozás - átlag 20 km/h-s sebességgel.

ViktorAndrás