www.turaoldal.hu
Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet
Végh Viktor, Koczog András
2011-2017
info@turaoldal.hu
fb.com/turaoldal.hu

Dobogókő körtúra » 2014.08.30.

Viktorral azon gondolkoztunk, hogy egy túrán az MTE szervezésében részt kéne vennünk, így augusztus utolsó szombatjára ezt terveztük be magunknak. Erre a túrára hívtuk Ferit is, illetve szerencsére Zsuzsi és Anikó is jött kirándulni egyet.

Idővel sajnos kiderült, hogy Viktor nem tud jönni, nélküle viszont nem szívesen tartottam volna az egyesület tagjaival, így Feriékkel egy új útvonalban állapodtunk meg. Ugyanúgy Dobogókő indulással terveztük a túrát, viszont a Dömösre való lesétálás helyett inkább egy komolyabb szakaszt terveztem megtenni - azaz egy körtúrát, mely során megmutathatom a csapatnak a Visegrádi-hegység legszebb helyeit.

Így alakult, hogy ismét a Dobogókő - Prédikálószék - Vadálló-kövek - Kaincz-forrás - Rám-szakadék - Dobogókő kört tettem meg ismét. Ezt a kört már ismerem, mint a tenyeremet, viszont a természet képes minden alkalommal újat mutatni. Ez alkalommal is más arcát láttuk az erdőnek, és most is csodaszép volt.

A szokásos, túra eleji megtekintése a panorámának
Könnyű ereszkedés a kezdeteknél
Középen a messzeségben a Börzsöny teteje, Csóványos is látszik
A sziklás ereszkedés kezdete; Zsuzsi még nem tudja, hogy ez meredek lesz
A Rám-szakadék utáni falatozás végeztével
A Vadállós-kövek aljában, lefele jövet csodálhattuk meg ezt a példányt

Túra ideje: 1 nap
Éjjelek kint: 0 éj
Megtett táv: 17 km
Szint: +828 / -828 m
   » Gyalogtúra

Túraösszefoglaló

Tájegység: Visegrádi-hegység
Túra ideje: 2014.08.30.
Táv és szint: → 17 km ↗ 828 m ↘ 828 m
MTSZ pont: 42 pont
Most külön túráztunk: András túrája
Túra útvonala: Dobogókő, Prédikálószék, Vadálló-kövek, Kaincz-forrás, Rám-szakadék, Dobogókő
Infó, ötlet: - ismerjük ezt a helyet, mint a tenyerünket, úgyhogy kivételesen semmi váratlan nem ért minket :)
- többnyire friss jelzések, úgyhogy jól követhető a tervezett útvonal
- kellemesen túraidő volt
- kedvelt turistacél, úgyhogy végig sok emberrel találkoztunk
- most Zsuzsi, Anikó és Feri túráztak Andrással
- táskáink tömege: 4-5 kg

A túra során megfigyelt, látott vagy hallott állatok

Az alábbi állatokkal találkoztunk a túra folyamán valamilyen formában. Részletesebb információ a fajokról a www.elovilag.turaoldal.hu weboldalon olvasható.

Fürge gyík
(2) »
Csuszka
(több) »
Mezei veréb
(több) »

A túra útvonala

Táv
[km]
Helyszín Időpont Infó
0 Dobogókő 10:30-11:00 » Turistajelzés
Feri jóvoltából kocsival érkeztünk Dobogókőre
A kilátónál elkortyoltuk a túraindító söröcskét, majd nekiindultunk a távnak
Király-kút » Turistajelzés
Prédikálószék 13:30-14:15 » Turistajelzés
Energiautánpótlás, majd némi sörkortyolás a panorámát csodálva
Vadálló-kövek » Turistajelzés
Kaincz-forrás 15:30-15:50 » Turistajelzés
Rövid pihenő után nekikezdtünk az előttünk álló emelkedőnek
Rám-szakadék vége 16:45-17:15 » Turistajelzés » Turistajelzés
17 Dobogókő 18:30-19:00 Búcsúzóul az egyik bódénál kávéztunk és palacsintáztunk egyet

Túra leírása

Viktorral azon gondolkoztunk, hogyha már beléptünk a Magyar Turista Egyesületbe, akkor nem ártana részt vennünk legalább egy-egy túrájukon. Így első körben úgy döntöttünk, hogy az augusztus 30-i túrájukra elmegyünk, és megnézzük, hogy egyáltalán milyen társaságban túrázni, ha nem mi szervezzük a programot. A kirándulásra hívtuk Ferit is, illetve szerencsére Zsuzsi és Anikó is jelezte, hogy velünk tart. Így a terv az volt, hogy ötösben tesszük meg a túrát Dobogókőtől Dömösig. (2015-től az ELTE-BEAC egyesület tagjai vagyunk.)

Idővel viszont sajnos kiderült, hogy Viktor mégsem tud jönni, így 4-en maradtunk: Zsuzsi, Anikó, Feri és én. Így viszont már nem volt túl sok kedvem ahhoz, hogy az egyesület tagjaival Viktor nélkül tegyem meg azt a 8 km-es távot, így egy új útvonalat választottunk Feriékkel. Úgy határoztunk, hogy a Visegrádi-hegység kiváló célpont, és azt a túrát tesszük meg ismét, melyet Viktorral már nem egyszer megcsináltunk.

Dobogókő panorámája
Zsuzsi, Feri és Anikó még a túra elején

Reggel találkoztunk is a megbeszélt időpontban, és Feri jóvoltából kocsival tudtunk felmenni Dobogókőre. Előtte gyorsan bevásároltunk, és fél 11 környékén értünk fel a csúcsra. Leparkoltunk az autóval a weekendházak mellett, majd felsétáltunk a 10-20 percnyire lévő csúcshoz, azaz a 699 méter magasan fekvő kilátóhoz. Gyönyörködtünk pár percet a panorámában, miközben elfogyasztottuk a napindító kortyolnivalónkat, majd nekiindultunk a távnak. Szerencsére nem volt ködös idő, így a kilátás kifogástalan volt, és a kellemes, ködmentes túraidő egész napra kitartott, úgyhogy egy szavunk sem lehet az időjárásra.

A Turistajelzés jelzésen indultunk el kelet felé, egy ideig szorosan az aszfaltút mellett haladva. Negyed óra alatt elértük a sípálya tetejét, ahol lefordultunk jobb fele az erdőbe. Itt megkezdődött az ereszkedés, egészen a Király-kút előtti aszfaltút keresztezéséig lefele haladtunk.

Még az út elején történt azonban némi nem várt kavarodás. Először én szakadtam le, hogy keressek egy meglocsolható fát, majd Feri vált ki a sorból, hogy kieressze a fáradt gőzt, végül Anikó elszakadt tőlünk, hogy előre siessen, hasonló szándékkal. Feri még nem ért utol minket, Anikó pedig annyira sietett, hogy nem értük be őt, így Zsuzsival kettesben caplattunk, remélve, hogy idővel rálelünk Anikóra. Mivel ez nem történt meg (illetve mert egy szedres nőtt és ért be az út mellett, ahol meg lehetett dézsmálni a gyümölcsöt) megálltunk, hogy bevárjuk Ferit. Pár perc alatt már hárman voltunk, és értetlenkedtünk, hogy Anikó hol lehet - hisz ennyit egyedül csak nem sietett előre. A mobilhálózat gyengélkedése miatt szakadozott vonallal sikerült csak felvennünk az eltűnttel a kapcsolatot. Kiderült, hogy miután letért az útról - nem talált rá vissza... Így hát mindhárman visszafordultunk, hogy előkerítsük az eltévedt túratársunkat. Idővel szerencsére meg is lett, és az út hátralevő részében ezzel a gikszerrel cukkoltam Anikót

Átmászva a mélyedésen a Király-kút után
A Prédikálószékről a Dunakanyar panorámája
Prédikálószék Zsuzsival

Szóval némi fennakadás után, de sikeresen elértük a Király-kút környékét, túránk lokális minimumát. Fotóztunk párat, de csak minimális időt töltöttünk el itt. Pár tíz méterrel hamarabb van egy kidőlt fa, mely már akkor is itt volt, mikor először erre túráztunk 2011-ben. A gyökere az általa kiemelt földdel együtt egy kis falat alkot az út mellett, igen jól néz ki, szinte csalogatja az arra túrázót, hogy másszon fel rá.

Az út egy mélyebb völgyrészt keresztezve elkezdett meredeken emelkedni, mely bő egy kilométeren keresztül ki is tartott. Ott sem szűnt meg az emelkedés, csak enyhült kicsit.

A gerincen folytattuk utunkat, aholis idővel elő-előtűnt a távolban a Dunakanyar, igen szép panorámát nyújtva már itt is. Hosszas séta után végül felértünk a csúcsra, a 639 méter magas Prédikálószékre. A Dunakanyar panorámája fenséges, sokak szerint a Visegrádi-hegység legszebb kilátása itt tárul a szemünk elé.

A csúcson ejtőztünk kicsit, elfogyasztottuk szendvicseink első felét, illetve az aznapi utolsó söröcskét is. A szieszta végeztével összeszedelődzködtünk és indultunk is lefelé. A Vadálló-köveket gyorsan elértük, és megcsodálhattuk a kilátást Dobogókő felé. A lejtő később nem viccelt, nem volt térd vagy bokakímélő egy szakasz. De a terep nehézségei ellenére is Viktor egyik kedvenc ösvénye - teljesen meg tudom érteni.

Vadálló-kövekről fotózva a Dunakanyar
Anikóval és Ferivel a Rám-szakadék tetején
Feri és Zsuzsi a túra végén
(Rezső-kilátó)

Az ereszkedés közben több sütkérező gyíkkal is találkoztunk, volt fotótéma bőven. A sziklás út az ereszkedés idejének fele környékén megszűnt, és átváltott földútra, azaz ´földösvényre´. A hosszadalmas lejtő alján a Kaincz-forrás várt bennünket, túránk globális minimuma a maga 160 méteres tengerszint feletti magasságával. A forrás szokás szerint ki volt száradva, már jó ideje nem láttunk benne rendes mennyiségű vizet - hiába is újították fel pár éve a környékét.

Itt búcsúztunk el a Turistajelzés jelzéstől, és indultunk is tovább a Rám-szakadék fele. A szurdokban a Turistajelzés jelzés vezet végig minket. Szerencsére a patak igen bővízű volt, így legalább ez okozott némi izgalmat - ha már a pár éve telepített alumíniumkorlátok el is veszik a túraélmény legjavát ezen a másfél kilométeren... Gyorsan átjutottunk a szurdokon, és annak a tetején megpihentünk egy kicsit, felkészülve a végső, erős emelkedésű etapra. Ettünk egy keveset még, majd folytattuk is a túrát.

Idővel áttértünk a Turistajelzés, majd a Turistajelzés jelzésre, mely már felvitt minket egészen Dobogókőig. Az ösvény meredeken emelkedett, ez a rész megerőltető azért

Idővel felértünk a gerincre, ott már kevéssé volt durva az emelkedés. A kilátóig Dobogókőn már nem mentünk el, az előtte néhányszáz méterre lévő Rezső-kilátót viszont még útba ejtettük. Pár percet eltöltöttünk itt, majd a parkoló melletti bódék egyikében palacsintáztunk és kávéztunk egyet búcsúzóul. A fél órányi erőgyűjtést követően elbattyogtunk a kocsiig, majd visszaszáguldottunk a fővárosba.

Kellemes nyár végi túra volt, csodaszép túraidővel. Hiába voltunk itt már jópárszor, és hiába tettük már meg nem egyszer ugyanezt az útvonalat, biztos vagyok benne, hogy még visszatérünk ide

András

| www.turaoldal.hu | 2011-2017 | Végh Viktor, Koczog András | Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet | info@turaoldal.hu |