Kullancsok

Mit is kell róluk tudni? Miért is veszélyesek?

A 2011. május 21-ei Dobogókő túra után szembesültem azzal a ténnyel, hogy mennyi mindent rosszul tudok ezekről az élősködőkről. A túra után ugyanis 3 ilyen állatot sikerült felfedeznem magamban. Ezért határoztam el, hogy írok róluk, és megpróbálok minél több tévhitet eloszlatni az emberek fejéből. Mindent, amit itt leírok, azt (utólag ellenőrizve) az internetről gyűjtöttem össze. Ha esetleg valami észrevételed van, írj az info@turaoldal.hu e-mail címre!

Mit is kell róluk tudni?

A mi gyönyörűséges Kárpát-medencénkben a leggyakoribb az ún. közönséges kullancs (ixodes ricinus), ami Lyme-kórt, vírusos agyhártyagyulladást, és más fertőzéseket is terjeszthet az emberre. Mielőtt nagyon megijednénk, tisztázni kell, hogy a legtöbb kullancs nem veszélyes ránk, és ha a kullancs fertőzött is, akkor is kicsi az esélye, hogy a kórokozók a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe jussanak.

Ezek az élősködők a ruhán, majd a bőrön észrevétlen haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keresnek az emberi testen. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodnak meg, a lágy és rejtett részeknél. Ezután szájszervükkel kis sebet vágnak a bőrön, rögzítik magukat, és megkezdik a vérszívást. Ez a rögzült, táplálkozó életszakasz napokig is eltarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert és rejtekhelyet keres.

Hol találkozhatunk velük?

Mostmár sajnos egyre több helyen, akár a városban, a parkokban, illetve a kertekben is, mégis a legnagyobb veszély az erdőben leselkedik ránk. Az egy tévhit, hogy a kullancs a fák tetejéről veti magát ránk. A fűszálak hegyén, az aljnövényzetben, illetve apró cserjésekben várják az áldozatukat, majd mikor az arra halad, belekapaszkodnak, megfelelő helyet keresnek, és elkezdik kiszipolyozni a szerencsétlen áldozat vérét. A kullancsok tehát max. 1.5 - 2 m magaságban leselkednek ránk. A kullancs a reggeli és az esti órákban a legaktívabb, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kullancsok legaktívabb időszaka a késő tavaszi, nyári, és kora őszi időszak (márciustól novemberig). Nyáron viszont az enyhébb napok a veszélyesek, mivel a kullancsok nem kedvelik a hőséget.

Hogyan védekezhetünk ellenük?

A kullancsok kórokozókat hordozhatnak, amik nagyon veszélyesek az emberre. Egy felkészült túrázónak mindenképp számolni kell velük. Az esély hogy megfertőződünk csekély, de jobb félni, mint megijedni...

Hatásos módszer, ha elkerüljük kedvenc helyeiket, amit már fent leírtam. Persze ez sokszor nem megoldható, és sokszor nem kívánatos. (Sokkal jobb néha járhatatlan ´dzsumbujban´ menetelni, mint az olyan kiépített, vagy bejáratott utakon, ahol lépten-nyomon más emberekbe botlunk. Persze legjobb, ha bezárkózunk egy steril légmentesen lezárt szobába és nem csinálunk semmit...)

Ruházatunkkal megnehezíthetjük ezeknek a parazitáknak a dolgát: Célszerű hosszúnadrágban, és hosszú ujjú felsőben járni az erdőt, a nadrágot betűrni a zokniba, a felsőt betűrni a nadrágba. A ruhák anyaga lehetőleg olyan legyen, ami megnehezíti az élősködők megkapaszkodását; a színének meg ajánlott világosnak lenni, hogy könnyebben észrevegyük az állatot, mielőtt még belénk furakodna. Fejfedő viselete mindenképp hasznos, mind a kullancsok, mind a napsütés ellen. A rövid, bő ruházat semmiképp sem előnyös ilyen szemmpontból, de nagy melegben elkerülhetetlen. Ilyenkor mindenképp tűrjük be pólónkat (ez biztonsági okokból is hasznunkra lehet). Testünk egyes részeit fújjuk be kullancsriasztóval. Az erdőben nem az a fontos, hogy jó illatúak legyünk, ezt tartsuk szem előtt! A bokánkat, főleg a ruha szélénél, nyakunkat és kezeinket mindenképp fújjuk be! Ha olyan helyre megyünk, ahol tudjuk, hogy nagyobb a veszély, ott ne féljünk a hajunk, a hasunk, vállaink illetve a ruhánkat is befújni. Az egyes riasztó spray-k, kenőcsök hatóideje változó, általába 3-4 óra. Ez idő leteltével mindenképp fújjuk be magunkat ismét! Megjegyezném, hogy ez a leghatékonyabb módszer, amivel távol tarthatjuk magunktól ezeket a kellemetlen dögöket, tessék hát mindig befújni magunkat!

Léteznek még olyan tabletták, amiket ha beveszünk, akkor állítólag a kullancsok majd elkerülnek bennünket (pl.: Polybé). Hangsúlyozom: ÁLLÍTÓLAG! Ez a módszer egyáltalán nem bizonyított, és megoszlanak a vélemények, hogy használ-e egyáltalán valamit. A B vitamin szedése is ÁLLÍTÓLAG hasznos, mivel a kullancsok ezt nem szeretik. Ha rám hallgat a kedves olvasó, akkor ne éljen ilyen szerekkel, inkább kenje-fújja magát. (De ezt az ÁLLÍTÓLAG szavacskát még körbe fogom járni, és megkérdezem szakemberek véleményét is.)

Védőoltás nem létezik ezen élősködők ellen (legalábbis emberre nem). A védőoltás az általuk terjeszetett egyik veszélyes kórokozó ellen (a kullancs-enkefalitisz) létezik, de ezt lásd lejjebb.

Mit tegyünk, ha mégis találunk magunkban egyet?

Először is minnél gyorsabban ki kell szedni. Ne menjünk orvoshoz ezzel a problémával, azzal is csak időt vesztünk. A kullancs mielőbbi eltávolítása azért fontos, mert az állat a vérszívást követően körülbelül négy-hat óra múlva juttatja a kórokozókkal fertőzött nyálát az emberbe. Az első 24 óra a kritikus intervallum, ez idő alatt késlekedés nélkül el kell távolítanunk a kullancsot!

Egy kirándulás alkalmával biztos megállunk 3-4 óránként szusszanni egyet. Nem nagy erőfeszítés ekkor ellenőrizni lábunk, kezünk, hasunk, illetve megkérni egy társunkat, hogy vessen egy pillantást a hátunkra, nyakunkra. Kis tükörrel a lábhajlatunkat is ellenőrizhetjük, illetve a fülünk mögött, és a hajunkat végigtapogathatjuk. Pisilésnél (fiúknak egyszerűbb) az ágyékunknál is megnézhetjük, nem fúrta-e be magát (ez kedvelt hely számukra). Az egész nem tart tovább, mint 5 perc, de lehet, hogy sok kellemetlenségtől kíméljük meg így magunkat. A túra után feltétlenül nézzük meg magunkat újra alaposan, és egy másik embert is kérjünk meg, hogy vizsgálja át a hajunk, hátunk, vállunk stb...

Ha találtunk magunkban egyet, akkor azt szakszerűen kell eltávolítani. Ne féljünk, ehhez nem kell szakember, nagyon egyszerű az egész. A kullancsot minnél közelebb a bőrünkhöz, a fejénél kell megragadni egy csipesszel (ha nincs nálunk csipesz, akkor jó tű, kés is), amit előtte fertőtlenítettünk, és azzal kihúzni a hívatlan vendégünk. Nem szabad csavarni (vagy csak nagyon minimálisan pár fokot épp), a feje nem menetes. Egyenletes határozott mozdulattal kell kihúzni. A kihúzás előtt nem szabad nyomogatni, kapargatni, bármiféle olajat, vagy folyadékot önteni rá, forró tárggyal pl. cigarettával bizergetni-bazargatni, mert félő, hogy így visszaöklendezi a béltartalmát testünkbe. Ha lehet kerüljük el, hogy a potrohánál ragadjuk meg, mert ez tartalmazhatja a fertőzést. A kiszedés után a sebet és a csipeszt fertőtlenítsük le, a kullancsot pusztítsuk el (pl. égessük el), és a kiszedést végző személy is fertőtlenítse magát. Ne próbáljuk kinyomni, vagy egyébb más módszerrel kicsábítani. Az egy tévhit, miszerint hatásos lenne gyufát nyomni az állathoz, ezzel csalogatva ki bőrünkből. Ugyanis a kullancs állítólag szereti a foszfort, ezért rámászik a gyufahegyre. Ez egyáltalán nem hatásos, és a gyufával való bökdöséssel is csak kockáztatjuk, hogy belénk jutattja a kórokozóit. (Amúgy a gyufákban manapság már nincs is foszfor.)

Miért is veszélyesek?

A közönséges kullancs az emberre is súlyos betegségeket terjeszhet. Ezek közül a 3 legveszélyesebb a lyme-kór, az agyhártyagyulladás illetve az agyvelőgyulladás.

Ezeket szeretném részletesebben bemutatni, majd megemlíteni pár kevésbé (emberre) veszélyes kórt.

Lyme-kór

Ez sajnos eléggé súlyos betegség, és viszonylag gyakori is. Egy ismerősöm szedett össze egyszer egy ilyen kullancsot, ami ´megajándékozta´ ezzel őt. Nehezen tudott csak felépülni belőle.

Csak bizonyos kullancs fajok alkalmasak lyme-kór terjesztésére; így az Egyesült Államokban élő Ixodes scapularis, közönséges nevén a szarvas kullancs és az Ixodes pacificus, közönséges nevén nyugati fekete lábú kullancs, a Nyugat-Európában honos Ixodes ricinus, közönséges nevén a ricinus kullancs (a mi hazánkban is előforduló közönséges kullancs) valamint a Kelet-Európában és Ázsiában előforduló Ixodes persulcatus, közönséges nevén a tajga kullancs. Nem mindenki betegszik meg, aki megfertőződik. Ha mégis megtörténik a baj, akkor elsőként (kb. 1 hónap) influenzaszerű tünetek jelenkeznek: Ez hidegrázást, lázat, levertséget és izomfájdalma(ka)t jelent. A másik jellegzetes tünet a kör alakú, kokárdaszerű piros kiütés a bőrön a csípés helye körül. Ez a bőrtünet az összes lyme-kóros eset 80-90 %-ban előfordul. Mindenkit, akit kullancs mart meg, az legalább 30 napig figyelje magát, hogy nem jelenkeznek-e a fent felsorolt tünetek. Ha ezeket észleljük magunkon, akkor azonnal forduljunk orvoshoz! Ha korai szakaszban diagnosztizálják, akkor antibiotikumokkal gyógyítható a lyme-kór. (A kezelés a szervezetet igencsak megterhelheti.) Kezelés nélkül ízületi, szív és idegrendszeri szövődményeket okozhat. Megelőzésére csak az óvatosságunk, és körültekintésünk a ´szer´.

Vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás

Ez egy másik veszélyes kór, amit elkaphatunk kullancstól. Ez az egyetlen, emberre végzetes, kullancs által hordozott kór. A betegség kialakulásáért a kullancsenkefalitisz vírus a felelős. Csak minden harmadik fertőzés jár kifejezett tünetekkel. A kullancsenkefalitisz 3-21 napos lappangási után kezdődik, az esetek 70%-ban kétfázisú lázas betegség. Az első fázis csak láz, és izomfájdalmakkal jár, pár nap alatt megszűnik, majd 1-3 nap tünetmentesség után magas láz, hányás, fejfájás, szédülés kíséretében mutatkoznak az idegrendszeri tünetek. Szerencse kérdése, hogy jó indulatú agyhártyagyulladás, vagy súlyosabb agyvelőgyulladás, esetleg gerincvelő-gyulladás is kialakul-e. A betegség öntörvényű: az orvosi beavatkozás, intenzív osztályos ápolás, gépi lélegeztetés megmentheti ugyan az életveszélyes állapotú betegeket, de az agykárosodás mértékét gyógyszeresen nem tudjuk befolyásolni. Nincsenek a vírus ellen hatékony gyógyszereink, és a vírusok többsége már el is pusztult, mire a diagnózist egyáltalán ki lehet mondani. A kullancsenkefalitisz vírusa hazánkban minden ezredik vagy tízezredik parazitában lelhető csak fel. A betegség ellen védekezhetünk oltással. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást, és ezt követő 9-12 hónap múlva a 3. oltást. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 5 évenként emlékeztető oltás szükséges. Azoknak, akik gyakran járják a természetet, mindenképp ajánlott. Az ára pár ezer forint, de az életünket mentheti meg akár...

Tibola

Ez a gyakori ixodeseknél jóval nagyobb testű, lencsényi-borsónyi kullancs (Dermacentor marginatus) csípése után keletkezik. A csípés hajas fejbőrön éri az áldozatot. Napokkal-hetekkel később a csípés helye megduzzad, kifekélyesedik, váladékozik. Körülötte babnyi nyirokcsomó-duzzanatok keletkezhetnek. A betegség jóindulatú, csak ritkán alakul ki idegrendszeri szövődmény, vagy elhúzódó, idült lefolyás.

Tularaemia (Nyúlpestis)

Ez is nyirokcsomó-duzzanattal jár. A csípés helye kb. egy hét múlva lencsényire megduzzad. A csípéshez közeli igen fájdalmas, forró tapintatú, lobos bőrrel fedett nyirokcsomó-duzzanat keletkezik. A folyamatot magas láz, gyorsult süllyedés és magas fehérvérsejt-szám kíséri. A hetek múlva beolvadt nyirokcsomó kifakad, és belőle bűzös váladék ürül. A nyirokcsomóból ürülő váladék rendkívül fertőző. Ha kiürül a beolvadt nyirokcsomó, az addigra igen meggyötört beteg láztalanná válik. A fertőzés bizonyos antibiotikumokkal gyógyítható, és nem kell heteket várni, hogy a folyamat magától nyugodjon meg.

Más betegségeket is terjesztenek a kullancsok, de ezeket itt most nem közölöm, mert azok fontosságát hazánkra nézve nem éreztem jelentősnek.

A kullancs elleni védekezést komolyan kell venni, de nem kell túlzásokba esni, rettegni. Nyugodtan menjünk ki a szabadba, de előtte tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy ne történjen baj. A legsúlyosabb betegség, az agyvelőgyulladás ellen létezik védőoltás, azt javaslom ezt adassuk be magunknak.

Kisfilm a kullancsokról: Kullancsok

Mindenkinek kullancsmentes kirándulásokat kívánok!

Viktor