Tájegységeink - Budai-hegység

Szerkesztőknek: Vigyázz, a cikk nem listázható!

Kedves vendégeink, a cikk feltöltése még folyamatban!

Néhány látnivaló

A cikk a tájainkat bemuató Magyarország tájegységei oldal egyik eleme.

A Dunántúli-középhegység egyik középtája a Dunazug-hegyvidék, melynek egyik kistája a Budai-hegység.

Elhelyezkedése az országban

Budai-hegység turistatérképe

A területén fekszik Budapest több kerülete, illetve Páty, Nagykovácsi, Remeteszőlős, Solymár egy része és Telki község is. A hegységet északról a Pilis hegység, nyugatról a Zsámbéki-medence, délről Törökbálint, Diósd és Érd, keletről a Duna (Víziváros) határolja. Területe 201 km², legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (559 m). Budapest legmagasabb pontja a János-hegy (527 m) is a Budai-hegység része.

A Budai-hegység 500 méternél magasabb hegyei a Nagy-Kopasz (559 m), Kutya-hegy (558 m), Nagy-Szénás (550 m) és János-hegy (527 m).

Néhány látnivaló

A Budai-hegység az egyik legfelkapottabb kirándulóhely a főváros közelsége miatt, szerencsére nem szűkölködik látnivalókban. Alább próbáljuk összeszedni a legszebb és leglátványosabb részeit. Sem sorrend, sem rendszerezés nincs alább, az egyetlen szempont a minél több és minél szebb látnivaló összeszedése - és főképp a fotókon való bemutatása!

János-hegy, Libegő

A János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb csúcsa, egyben Budapest legmagasabb pontja és egyik legismertebb kilátóhelye. Teljes körpanoráma nyílik az 527 méter magas csúcsán álló Erzsébet-kilátóból. A hegyen 160-180 éves bükkös és kocsánytalan tölgyes erdő maradt meg napjainkig. A Gyermekvasút Jánoshegy állomása a János-hegyet a Virágvölggyel összekötő sárga sáv jelzésű turistaút és a Gyermekvasút kereszteződésénél van, 800 méterre a Libegő Budakeszi-nyeregben található felső állomásától. Az állomás tengerszint feletti magassága 409 méter.

A budapesti Libegő 1970-ben épült, a Zugligetből a János-hegyre vezető drótkötélpályás felvonó (függővasút) Budapest XII. kerületében. A Libegő útvonala 1040 m hosszú, a két állomása közötti szintkülönbség 262 m, és ezt a távolságot mintegy 12 perc alatt teszi meg. A tartókábel két helyen az oszlopok kerekei alatt, a többinél a kerekek felett fut.

Mammutfenyők

Budakeszi határában, a 22-es autóbusz végállomásától 10 perc sétával jelzett úton kereshetők fel a budakeszi mammutfenyők. A világ legnagyobb és legmagasabb fáinak tekinthető mammutfenyők az USA nyugati partvidékén élnek, és a XVIII. század közepétől tűnnek fel az európai parkokban.

A budakeszi két fa un. hegyi mammutfenyő (sequoiadendron giganteum). Koruk 70-80 évre tehető, egyenként 16 m magasságúak, átmérőjük 100 ill. 85 cm. 2009-ben a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány munkatársainak irányításával további 5 facsemetét ültettek, amely egy jövőbeli mamutfenyő-liget alapjait nyújtja.

Piktortégla üregek

Az 1880-as években már Budaörsön is gyakorolták a piktortégla-bányászatot, nagyrészt a Szakály, Zirkelbach, Herczog, Mayer, Dörflinger, Wendler, Busch, Herzog, Huber és az Eppich családok. Közölük Busch Károly szobafestő készített elsőként a helyben kibányászott fehéragyagból festőtéglát, azaz más néven piktortéglát. A szobafestők alapozó fedőanyagnak használták, főleg a Csiki-hegyekben és a Frank-hegyen (a mai Budaörsi-hegyen) bányászták. Amelyet később vagonszámra exportáltak a téglatelepekről budai föld elnevezéssel.

Ennek a tevékenységnek az emlékét őrzik a fennmaradt, részben beomlott tárlók. A piktortégla bányászok helybéliek voltak és a kibányászott budai földet szekereken fuvarozták le a telepre. A piktortégla-gyártás mára megszűnt, utoljára az 1950-es években volt rendezvényük a helyi bányászoknak. A mesterségesen létrejött lukak, kürtők nagy részét már betömték, mert voltak közöttük igen veszélyes mélységűek, azonban még megmaradt egy-két bozót mögött rejtőző barlang, amikre a szemfüles kiránduló rálelhet.

Rózsika-forrás

A Solymárra kirándulók egyik legkedvesebb cél-pontja a Budapesttel közös határ mellett induló jelzett turistaúton megközelíthető Jegenye-völgy. A kanyargó patakvölgyben érhető el a 4-5 méter magasról vízesésként lezuhanó Rózsika-forrás. A forrás mellett jól kiépített pihenő- és tűzrakóhely is található. A forrás után a Jegenye-völgy kiszélesedik, és megkerüli a solymári Várhegyet.

Sorrento Szikla

A magyarázat szerint a hely az olaszországi, nápolyközeli Sorrento tengerpartjának szikláiról kapta a nevét. Lehet, hogy a hasonlat igen merész, de az egészen biztos, hogy a Sorrento és környéke Budai-hegyek egyik legszebb, és mégis legkevésbé látogatott része.

Csillebérctől a sárga sáv majd a sárga kereszt jelzés vezet erre a különleges hangulatú helyre. Jól látható innen Budakeszi és a hegység távolabbi részei. A piros kereszt jelzésen a Budaörsi Önkormányzat épületéhez juthatunk, ahonnan a hétköznap a 40-es, hétvégén a 240-es busszal térhetünk vissza a fővárosba.

Törökugrató

A Törökugrató Budaörs egyik jellegzetes, 249 méter magas hegye. Ábrázolása Budaörs zászlaján és címerében is szerepel. A középkorban Hatvantulkos-hegynek nevezték, de régi térképeken még Csiker Bergként is szerepel. A Budai-hegység legdélebbi hegycsúcsa, mely a vonulattól egy mély letöréssel elkülönülő meredek sziklás tömb.

A Törökugrató legnagyobb része mészkőből áll, de fellelhető itt dolomit és márga is. Lankásabb oldala sziklagyeppel és karsztbokor erdőfoltokkal borított, melynek állat és növény világa egyedülálló, hiszen olykor még megleshető itt a haragos sikló és a pannon gyík, mindkettő nagyon ritka veszélyeztetett faj, tavasszal itt virágzik a leány- és a fekete kökörcsin, valamint sok más fokozottan védett növény mellett az apró nőszirom is.

Nagy-Kopasz

Árpád-kilátó

Nagykovácsi

Gyermekvasút

Budai Vár-barlangban

Remete-barlang

Pál-völgyi-barlangrendszer

Alsó-Zsíros-hegy és Muflon-itató

Tündér-szikla

Széchenyi-hegy

Nagy- és Kis-Hárs-hegy

Budakeszi-vadaspark

Normafa

Fekete-fej

Katonasírok, Fekete-hegy

Ilona-lak

Meszes-hegy

Nagy-Szénás

Kutya-hegy

Hosszú-erdő-hegy és sziklái

Hármashatár-hegy