www. turaoldal .hu

Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet

Főoldalwww.turaoldal.hu TúráinkBakancsos és bringatúrák 2011-től TermészetjárásTurista alapismeretek, természetvédelem, extrém helyzetek Magyarország élővilágaelovilag.turaoldal.hu Túrablog blog.turaoldal.hu Facebookfb.com/turaoldal.hu
www.turaoldal.hu
Minden, ami túrázás, túlélés, természet
E-mail: info@turaoldal.hu
fb.com/turaoldal.hu (fotóink)
2011-2017

V
K

Természetjárás » Turista ismeretek » Természettudományos alapismeretek

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve. Eme oldalon a történelmet is tárgyalni fogjuk, hisz ha nem is reál tudomány, az átfogó képhez szükséges ismernünk.

Alap természettudományoknak nevezzük a következőeket: biológia és genetika, földrajztudomány (természetföldrajz, geológia és meteorológia), fizika, kémia és csillagászat. A mérnöki tudományok, mezőgazdaság-tudomány és orvostudomány az alkalmazott természettudományok, míg a matematika (és logika), illetve a filozófia a természettudományok kelléktára.

A természettudományok művelése a matematika ismerete nélkül lehetetlen. Ezek az eszközök - mint egyfajta váz - fogják össze az egyes természettudományokat, azok eredményeit. A matematika írja le a természetet. A filozófia elvi kérdésekkel, a megismerés útjával foglalkozik, ezen belül a logika a helyes gondolkodás folyamatát mutatja be. Segédtudománynak sem a matematika, sem a filozófia nem határolható be, mert önállóan is tudományt alkotnak. Ha kategorizálni kell őket, a matematikát a természettudományok közé, a filozófiát pedig a társadalomtudományok közé szokás sorolni.

Az itt leírtak, tehát a tudományok rendszerezését képző bekezdések többnyire a wikipediáról származó idézetek.
Egyelőre csak a témakörök gerincét készítettem el, de idővel kidolgozott anyagok lesznek itt a tervek szerint elérhetőek középszintű, néhol pedig emelt szintű érettségi szintjén - természetesen hozzáértő emberek által kidolgozva :)

Forrás: 1. |
Írta / szerkesztette: András|
Utolsó módosítás: 2016.03.20.

Biológia (és genetika)

A biológia a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.

Azokat a tudományágakat, amelyek az élő természettel foglalkoznak, biológiai tudományoknak nevezzük. Az általános biológia az élő természet fejlődéstörvényeit foglalja össze. Főbb ágazatai: Aerobiológia, Anatómia (bonctan), Asztrobiológia vagy exobiológia, Állattan (Zoológia), Bioetiológia, Biofizika, Biogeográfia (életföldrajz), Bioinformatika, Biokémia, Biomatematika, Bionika, Biotechnológia, Elméleti biológia, Embertan (Antropológia), Etológia (viselkedésbiológia), Evolúcióbiológia, Élettan (Fiziológia), Fejlődésbiológia, Genetika (örökléstan), Hidrobiológia, Idegtudományok (neurológia, neurobiológia), Immunológia, Individuális vagy idiobiológia, Járványtan (Epidemiológia), Mikológia (Gombatan), Mikrobiológia, Molekuláris biológia, Morfológia (alaktan), Növénytan (Botanika), Onkológia (a rákkal foglalkozik), Őslénytan (Paleontológia), Populációbiológia, Rendszertan (Taxonómia, Szisztematika), Sejtbiológia (Citológia), Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia), Származástan, Szociobiológia, Szövettan (hisztológia), Szupraindividuális vagy szünbiológia, Természetvédelmi biológia (konzervációbiológia), Toxikológia (a mérgezésekkel foglalkozik).

További információ: Wikipedia - Biológia, Wikipedia - Genetika

Földtudomány (természetföldrajz, geológia és meteorológia)

Földtudományoknak nevezzük a Földdel foglalkozó tudományágakat. Ez a bolygótudományok (planetológia) egyik speciális esete, lévén a Föld egy bolygó (az eddig ismert egyetlen olyan bolygó, amelyen élet található).

A földtudományok a fizika, matematika, kémia és biológia segítségével építik fel a Föld megértéséhez szükséges rendszereket. Ezek segítségével a tudósok lehetőséget kaphatnak arra, hogy megjósolják a ´Föld bolygó´ nevű rendszer viselkedését.

Mint a többi tudós, a földtudománnyal foglalkozó szakemberek is a tudományos módszereket alkalmazzák: a természeti jelenség megfigyelése után adatokat gyűjtenek róla, majd megalkotnak egy elméletet. Az elméletet a jelenség újabb megfigyeléseivel ellenőrzik. A földtudományokban az adatgyűjtés különösen fontos része az elméletek kidolgozásának. A rendszer szintű megközelítés – amit a globális műhold-rendszerek mellett a számítástechnika és a hajózási adatgyűjtés fejlődése is segít – egyre több lehetőséget ad a kutatóknak a Föld múltbéli folyamatainak megértéséhez és viselkedésének előrejelzéséhez.

A földtudományok: Földtan (része a geológia), Földrajztudomány (része a természetföldrajz), Oceanográfia és a limnológia, Légköri tudományok, Glaciológia, Meteorológia, Klimatológia.

További információ: Wikipedia - Földtudomány, Wikipedia - Természetföldrajz, Wikipedia - Geológia, Wikipedia - Meteorológia

Fizika

A fizika a legszélesebb értelemben vett természettudomány, amelyből több ág vált ki a tudomány fejlődése során. A fizikusok az anyag tulajdonságait és kölcsönhatásait tanulmányozzák az elemi részecskék szintjétől a Világegyetem egészéig. A fizikai jelenségeket matematikai modelleken keresztül igyekeznek kvantitatív módon megérteni.

A fizika szoros kapcsolatban áll a többi természettudománnyal, kiváltképpen a kémiával, a molekulák tudományával. A kémia a fizika sok területéből merít, különösképpen a kvantummechanikából, termodinamikából és elektromágnesességből. A fizikusok és kémikusok között széles az egyetértés afelől, hogy a fizika törvényei írják le a legalapvetőbb szinten az összes kémiai kölcsönhatást.

Történetesen sok fizikus úgy tartja, hogy a fizika az egyetlen alapvető természettudomány. Érvelésük a következő: minden természettudomány - biológia, kémia, geológia stb. - az anyaggal foglalkozik; minden anyag atomokból áll; a fizika írja le az atomok dinamikáját és belső szerkezetét.

További információ: Wikipedia - Fizika

Kémia

A kémia más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. A modern fizika eredményeinek hatására azonban ez a definíció csak úgy állja meg a helyét, ha magának az anyagnak a fogalmát terjesztjük ki. A 20. század végétől már nemcsak a korpuszkuláris jellegű entitásokat tekintjük anyagnak, hanem például a gravitációs mezőt, a fényt is; ez abból következik, hogy az energiát az anyag egyik megjelenési formájának tartjuk, amit az E = mc2 összefüggés fejez ki.

A kémia napjainkban szorosan kapcsolódik a többi természettudományhoz: a fizikához, biológiához, matematikához, földrajzhoz; eredményei nélkül elképzelhetetlen a modern orvostudomány, és a műszaki tudományok alaposabb ismeretéhez is elengedhetetlen. A sokirányú kötődés interdiszciplináris tudományok egész sorát eredményezte (fizikai kémia, biokémia, stb.), melyeknek szintén egyre növekvő jelentőségük van. A kémia alaptudomány, alkalmazott tudomány és kísérleti tudomány egyben.

A kémia tárgykörei: Elméleti kémia, Fizikai kémia, Magkémia, Szervetlen kémia, Szerves kémia, Analitikai kémia, Radiokémia, Fotokémia, Szerkezeti kémia

További információ: Wikipedia - Kémia

Csillagászat

A csillagászat vagy asztronómia az emberiség legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik.

A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén.

A vizsgálat tárgya szerinti csillagászati területek: Napkutatás, Planetológia, Sztellárasztronómia, Galaktikus csillagászat, Extragalaktikus csillagászat, Kozmológia.

További információ: Wikipedia - Csillagászat

Matematika

A matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika ´belső´ fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Részterületei a következőek: Matematikai logika, Halmazelmélet, Algebra, Számelmélet, Geometria, Analízis és topológia, Véges vagy diszkrét matematika, Valószínűségszámítás, Számítógép-tudomány, Operációkutatás.

További információ: Wikipedia - Matematika

Matematika weboldalam: www.matematikam.hu

Mérnöki tudományok

A mérnöki (vagy műszaki) tudomány a technológia alkalmazása emberi problémák megoldására. Az a hivatásos cselekvés, melynek során a képzelőerőt, az ítéletet és az intelligenciát alkalmazzák a tudományban, a matematikában és a gyakorlatban olyan objektumok és folyamatok tervezésére és kivitelezésére, amelyekre az emberiségnek szüksége lehet. A mérnöki tudományok művelői a mérnökök.

Mérnöki tudományok: anyagmérnök, biomérnök, elektromérnök, élelmiszermérnök, építészmérnök, építőmérnök, formatervező mérnök, földmérő mérnök, gazdálkodási mérnök, gázmérnök, gépészmérnök, hadmérnök, ipari mérnök, mérnök informatikus, kertészmérnök, kohómérnök, környezetmérnök, könnyűipari mérnök, közlekedésmérnök, mechatronikai mérnök, olajmérnök, repülőgépmérnök, szoftvermérnök, tűzvédelmi mérnök, vasútmérnök, vegyészmérnök, villamosmérnök, vízgazdálkodási mérnök, vízépítő mérnök.

További információ: Wikipedia - Mérnöki tudományok

Mezőgazdaság-tudomány

A mezőgazdaság-tudomány az ember számára fontos élőlények szaporításával és azok mesterséges élőhelyeivel foglalkozó alkalmazott tudomány.

A mezőgazdaság-tudomány főbb területei: Növénytermesztés, Agronómia, Növényvédelem, Állattenyésztés, Halászat.

Kapcsolódó területek: Kertészet, Erdészet, Tájépítészet, Állatorvos-tudomány, Vadgazdálkodás.

További információ: Wikipedia - Mezőgazdaság-tudomány

Orvostudomány

Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után. A test szerkezetével, működésével; a betegségek leírásával és az alkalmazott terápiákkal foglalkozik. Nem olyan absztrakt tudomány, mint a fizika vagy a kémia, hanem sok ezer éves tapasztalat, kísérlet és próbálkozás sűrített eredménye.

Az orvoslás több tényezőből tevődik össze, amelyek szorosan összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Ezek az anamnézis (kórelőzmény), a vizsgálat, a diagnózis (kórisme) és a javasolt terápia. Ezek együttesen lehetnek hatásos eszközök a betegségek gyógyításának folyamatában.

Ezen tényezők tovább bonthatók, hiszen a vizsgálat lehet például fizikai, labor vagy valamilyen képalkotó eljárás (l. röntgen). A legfőbb szempont az információszerzés.

Az operatív gyógyítás – például a féregnyúlvány kivétele vagy a császármetszés – nagy mértékben fejlődött a 20. században, ami a higiéniát és a műtéti technológiát illeti. A gyógyszerkutatás ugyancsak jelentős eredményeket ért el a védőoltások és az antibiotikumok terén.

Az orvostudomány fejlődésével és specializálódásával egyidejűleg nőtt az orvosi munka szerveződése és összetettsége. Az orvostudomány által ma megoldható gyógyítási és/vagy életmentő feladatok elvégzéséhez jól képzett és jól szervezett intézmények és az orvosok és más egészségügyi szakdolgozók gyors és összehangolt együttműködésére van szükség, mint például a sürgősségi ellátásban vagy a szervátültetésben.

Az orvostudomány legfőbb szakterületei: Belgyógyászat, Bőrgyógyászat, Érsebészet, Fizioterápia és gyógytorna, Fül-orr-gégészet, Gasztroenterológia, Gyermekgyógyászat, Infektológia, Járványfelügyelet és közegészségügy, Kardiológia, Nefrológia, Neurológia, Nőgyógyászat, Ortopédia, Pszichiátria, Sebészet, Szemészet, Szülészet, Tüdőgyógyászat, Traumatológia, Urológia, Családorvoslás, Foglalkozás-egészségügy.

Egyéb fontos szak- és kutatási területek: Addiktológia, Aneszteziológia és intenzív terápia, Angiológia és kardiológia, Bakteriológia, Endokrinológia, Genetika, Geriátria, Hematológia, Hepatológia, Immunológia, Neonatológia, Onkológia, Oxiológia, Patológia, Proktológia, Radiológia, Reumatológia, Sportorvoslás, Virológia.

További információ: Wikipedia - Orvostudomány

Történelem (mégha nem is természettudomány)

A történelem a múltbeli események összessége. Az emberiség múltjának tudományos ismerete.

További információ: Wikipedia - Történelem


| www.turaoldal.hu | 2011-2017 | V, K | Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet | info@turaoldal.hu |