Természetföldrajz atlasz - A Föld keletkezése

Szerkesztőknek: Vigyázz, a cikk nem listázható!

Kedves vendégeink, a cikk feltöltése még folyamatban!

A Föld kialakulása A Föld alkotóelemei A légkör Földtörténet: a prekambrium Földtörténet: a fanerozoikum

Kedves Olvasóink!

Az itt digitalizált atlasz fejezetei a természetföldrajz alapjait mutatja be könnyen érthető módon, mégis megtartva a tudományos jelleget.

Bemutatja a bolygó keletkezését, fejlődését és most is folyamatban lévő változásait.

Az atlaszt már nagyon régóta nem árulják, így gondoltam közzéteszem itt, hátha sokatokhoz eljut.

További fejezetek:

• A Föld keletkezése
• Az ásványok és a kőzetek
• A bolygó működése
• Meteorológia és éghajlattan
• A tengerek és az óceánok
• A szárazföld vizei
• A felszín kialakulása - az erózió
• A térképészet

Kiadó: Holló és Társa

A Föld kialakulása

A Föld mai formája nagyon különbözik attól a képtől, amit születésekor, úgy 4,5 milliárd évvel ezelőtt mutathatott. Akkor összetömörült kövek sokaságából állt, amelynek a belseje felforrósodott és egybeolvaszotta az egész bolygót.

Később azonban a felszínen újra kialakult egy szilárd réteg, a bolygó körül megjelent a gázburok, rajta pedig a víz is. Ez a két anyag pedig elkezdte alakítani a kéreg képződményeit, amelyek a bolygó belső tevékenységének következtében jöttek létre.

A Világegyetem keletkezése

A csillagászok számításai szerint 15 milliárd évvel ezelőtt hatalmas méretű robbanás történt az űrben. Szétrobbant az a roppant nagy sűrűségű tömeg, amiben az atomok még szorosan összetömörültek. Ezt hívjuk big bangnek, azaz az ősrobbanásnak. Az elszabadult erő a fényét megközelítő sebességgel lőtte szét minden irányba az összetömörödött anyagot. Ahogy az anyag távozott a robbanás középpontjától, úgy csökkent a sebessége, és a lelassult, összetorlódott anyagtömegből alakultak ki a galaxisok.

A Naprendszer kialakulása

A Tejútnak, az ősrobbanás után kialakult számtalan galaxis egyikének szélén kis mennyiségű csillaganyag tömörödött össze egy sűrű felhőben. A tömegvonzás ereje ennek a felhőnek a nagyobbik részéből egy központi gömböt formált; e körül forogtak tovább a kisebb méretű anyaghalmazok. A központi tömeg óriási izzó golyóvá, a Napnak nevezett csillaggá alakult. A körötte forgó kisebb tömegekből lettek a bolygók. A Napot és a bolygókat együtt Naprendszernek hívjuk.

A szilárd bolygó

5 milliárd éve, miután a Nap kialakult, létrejött a Föld is. Kezdetben izzó tömegként keringett, majd külső rétegei lassan megszilárdultak, bár a belső hő újra és újra felolvasztotta őket. Végül a felszíni hőmérséklet lehűlt annyira, hogy megmaradhasson a stabil kéreg. A bolygónak eleinte nem volt légköre, és folyamatosan meteoritesők bombázták. Állandóan heves vulkanikus tevékenység szabdalta a felszínt, ahová nagy mennyiségű magma nyomult ki, ami kihűlése és megszilárdulása után növelte a kéreg vastagságát.

A tengerek és a légkör

A vulkanikus tevékenység nagy mennyiségű gázt szabadított fel, ami burkot alkotott a Föld körül. Ennek a gázburoknak az összetétele egészen más volt, mint amilyen a mai földi légkör, de már akkor is megfelelő volt ahhoz, hogy a víz megjelenését segítő védőrétegként működjön. A vulkánkitörések során az oxigénből és hidrogénből vízgőz keletkezett, ami aztán a gázburkon belül eső formájában kicsapódott. Több millió évig tartó esőkből létrejött a Föld vízburka, a hidroszféra.

A Föld alkotóelemei

Ha belehasítanánk a földgolyóba, a külső kéreg alatt különböző rétegeket találnánk, amelyeknek a szerkezete és az anyagösszetétele nagyon eltér egymástól. Egyik réteg a másikat burkolja be. A külső kérgen kívül is van azonban két, a természetföldrajzban nagy fontosságú réteg: a hidroszféra és a légkör.

A Földgolyó rétegei

Bolygónk nem egyenletesen köves gömb, hanem különböző állapotú, sajátos jellemzőkkel bíró összetevőkből áll. A geológusok által gyűjtött adatok azt mutatták, hogy ha belevágnánk a felszínbe és eljutnánk egészen a Föld középpontjáig, akkor három fő réteget találnánk: az első a vékony kéreg, aztán a köpeny, és végül a mag. A fő rétegek több kisebb rétegre oszthatóak: a kéreg két része a felszíni réteg (felső kéreg) és a mélyebb réteg (alsó kéreg), továbbá a köpeny és a mag is egy külső és egy belső részből áll.

A Föld magja

A bolygó legbelső rétege nem tömör és szilárd, mint ahogy azt gondolhatnánk, hanem a benne uralkodó óriási nyomás ellenére félig folyékony halmazállapotú. A magot alkotó két rétegből a belső, tömörebb rész főleg vasból és kevés nikkelből áll. E köré formálódott a külső mag, ami sokkal bonyolultabb összetételű, és amit nem is ismerünk túl pontosan, bár valószínűleg oxigénből, szénből, kénből, hidrogénből és káliumból áll, és kevésbé tömör, mint a belső mag.

A Föld belsejének kutatása

A geológusok csupán bolygónk legkülső rétegébe, a kéregbe tudnak lefúrni, és még ezen sem sikerült teljes mértékben áthatolni a technikai akadályok miatt. A mélység összetételét azonban nemcsak közvetlen módon tanulmányozhatjuk: természetes (szeizmikus) és mesterséges (robbantásos) rezgések segítségével is sokat megtudhatunk róla. A rezgések hullámainak sebességét mérve ki lehet találni, hogy milyen (és milyen vastagságú) anyagba fúrnak.

A belső hő

Feltételezhető, hogy a Föld belső hőjének körülbelül a harmada még abból a hőenergiából származik, ami a bolygó kialakulásakor halmozódott fel a belsejében, és ami lassan-lassan távozik belőle. A további hő a radioaktív, azaz sugárzó elemekből fakad. A Föld magja körülbelül 4700°C-os a köpeny pedig legfeljebb 1000°C-os lehet, mivel ez az a hőmérséklet, ahol még nem olvadnak össze a benne lévő kőzetek, hanem szilárdak maradnak. A külső kéreg hőmérséklete kilométerenként 30°C-al emelkedik. A kéregből távozó hő felét magának a kéregnek a radioaktivitása termeli.

A légkör

xxx

A légkör keletkezése

xxx

Változatos keverék

xxx

A légkör rétegei

xxx

Földtörténet: a prekambrium

xxx

A bolygó története az időben

xxx

Kormeghatározási módszerek

xxx

A prekambrium

xxx

Földtörténet: a fanerozoikum

xxx

A paleozoikum

xxx

A mezozoikum

xxx

A cenozoikum

xxx

A kontinensvándorlás

xxx