Magyarország, illetve a tervek szerint a későbbiekben a Kárpát-medence és környékének tájait főképp fotókkal és rövid leírásokkal bemutató gyűjtőoldal.
Alább bekezdésenként az ország nagytájai láthatóak, részenként listába szedve a középtájakon belül a kistájak is. Ahol a linkek is megjelennek, ott már elkészült az adott közép- vagy kistájról a képalbum is
Mint az itt látható képen is felfedezhető, a nagytájaink szinte mindegyike túlnyúlik az országhatárokon, viszont a közép és kistájak között (egyelőre) nem listázzuk azokat, melyeknek kis része sem tartozik Magyarországhoz, hiába is országhatáron túli részei a nagytájnak.
A nagy-, közép- és kistájaink listája teljes, a hozzájuk kapcsolódó látnivalókat, adatokat és képalbumokat is töltjük majd fel folyamatosan.
A Dunántúli-középhegység (vagy régi nevén Nyugati-középhegység) magyarországi nagytáj a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között. Az Északi-középhegységtől a Pilis és a Visegrádi-hegység között húzódó patakvölgyek választják el.
Kb. 7200 km², 200 km hosszú, 30–40 km széles. Legmagasabb csúcsa a Pilis-tető (756 m). Főként üledékes kőzetekből felépülő röghegység. A Dunántúli-középhegység Magyarország egyetlen olyan nagytája, ami teljes egészében az ország területére esik.
A Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység közös összefoglaló neve Magyar-középhegység.
A Dunántúli-dombság magában foglalja majdnem a teljes Dél-Dunántúli régiót, és átnyúlik a Nyugat-Dunántúliba is. Határait a Nyugat-magyarországi peremvidék, a Balaton, a Duna folyó észak-déli szakasza, és az országhatár jelöli ki. Területe 11 350 km², ami Magyarország kb 1/9 része. Legmagasabb pontja a Mecsekből kiemelkedő Zengő (682 m).
Balaton-medence
Kis-Balaton medence
Nagy-Berek
Somogyi parti sík
Balaton
Balatoni-riviéra
Tapolcai-medence
Keszthelyi-riviéra
Külső-Somogy
Nyugat-Külső-Somogy
Kelet-Külső-Somogy
Dél-Külső-Somogy
Belső-Somogy
Marcali-hát
Kelet-Belső-Somogy
Nyugat-Belső-Somogy
Közép-Dráva-völgy
Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék
Mecsek hegység
Baranyai-Hegyhát
Völgység
Tolnai-Hegyhát
Szekszárdi-dombság
Pécsi-síkság
Geresdi-dombság
Villányi-hegység
Dél-Baranyai-dombság
Észak-Zselic
Dél-Zselic
Nyugat-magyarországi peremvidék
A Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytáj Magyarországon, a Dunántúlon, kiterjedése 7200 km². Legmagasabb pontja az Írott-kő (882 m).
Alpokalja
Soproni-hegység
Fertőmelléki-dombság
Soproni-medence
Kőszegi-hegység
Vas-hegy és Kőszeghegyalja
Pinka-sík
Felső-Őrség
Vasi-Hegyhát
Sopron–Vasi-síkság
Ikva-sík
Répce-sík
Gyöngyös-sík
Rábai teraszos sík
Rába-völgy
Kemeneshát
Alsó-Kemeneshát
Felső-Kemeneshát
Zalai-dombvidék
Felső-Zala-völgy
Kerka-vidék (Hetés)
Közép-Zalai-dombság (Göcsej)
Egerszeg–Letenyei-dombság
Principális-völgy
Zalaapáti-hát
Alsó-Zala-völgy
Zalavári-hát
Mura bal parti sík
Északi-Középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység kb. 11 400 km², 250 km hosszú, 50 km széles. Legmagasabb csúcsa egyben az ország teteje is, a Mátrában magasodó Kékes (1014 m).
A Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység közös összefoglaló neve Magyar-középhegység.
Visegrádi-hegység
Visegrádi-Dunakanyar
Visegrádi-hegység
Börzsöny
Központi-Börzsöny
Börzsönyi-kismedencék
Börzsönyi-peremhegység
Cserhát-vidék
Kosdi-dombság
Nézsa–Csővári-dombság
Központi-Cserhát
Galga-völgy
Ecskendi-dombság
Cserhátalja
Terényi-dombság
Szécsényi-dombság
Karancs
Litke–Etesi-dombság
Gödöllői-dombság
Monor–Irsai-dombság
Mátra-vidék
Magas-Mátra
Nyugati-Mátra
Déli-Mátra
Keleti-Mátraalja
Nyugati-Mátraalja
Mátralába
Parád–Recski-medence
Bükk-vidék
Bükk-fennsík
Északi-Bükk
Déli-Bükk
Tárkányi-medence
Egri-Bükkalja
Miskolci-Bükkalja
Tardonai-dombság
Upponyi-hegység
Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék
Aggteleki-hegység
Alsó-hegy
Rudabányai-hegység
Szalonnai-hegység
Bódva-völgy
Tornai-dombság
Tokaj–Zempléni-hegyvidék
Központi-Zemplén
Abaúji-Hegyalja
Tokaji-hegy
Szerencsi-dombság
Hegyalja
Hegyközi-dombság
Vitányi-rögök
Észak-magyarországi medencék
Alsó-Ipoly-völgy
Középső-Ipoly-völgy
Nógrádi-medence
Zagyva-völgy
Medves-vidék
Felső-Tarnai-dombság
Tarna-völgy
Ózd–Egercsehi-medence
Pétervásári-dombság
Sajó-völgy
Putnoki-dombság
Szendrői-rögvidék
Rakacai-völgymedence
Keleti-Cserehát
Nyugati-Cserehát
Hernád-völgy
Szerencsköz
Alföld
Az Alföld (vagy régebben Nagy-Magyar-Alföld) kiterjedése kb. 100 000 km², de túlnyúlik az országhatáron több irányba is, a magyarországi rész 50 000 km². Legmagasabb pontja a Hoportyó (183 m).
Dunamenti-síkság
Vác–Pesti-Duna-völgy
Pesti-hordalékkúpsíkság
Csepeli-sík
Solti-sík
Kalocsai-Sárköz
Tolnai-Sárköz
Mohácsi-sziget
Mohácsi teraszos sík
Duna–Tisza közi síkvidék
Gerje–Perje-sík
Pilis–Alpári-homokhát
Kiskunsági-homokhát
Bugaci-homokhát
Dorozsma–Majsai-homokhát
Kiskunsági löszös hát
Bácskai-síkvidék
Illancs
Bácskai löszös síkság
Mezőföld
Érd–Ercsi-hátság
Váli-víz síkja
Közép-Mezőföld
Velencei-medence
Sárrét (Seregélyes–Németkéri löszhátak)
Sárvíz-völgy
Dél-Mezőföld
Enyingi-hát
Káloz–Igari-löszhátak
Sió-völgy
Drávamenti-síkság
Dráva-sík
Fekete-víz síkja
Nyárád–Harkányi-sík
Felső-Tisza-vidék
Beregi-sík
Szatmári-sík
Bodrogköz
Rétköz
Közép-Tisza-vidék
Taktaköz
Borsodi-ártér
Hevesi-ártér
Szolnoki-ártér
Jászság
Tiszafüred–Kunhegyesi-sík
Szolnok–Túri-sík
Tiszazug
Hortobágy
Alsó-Tisza-vidék
Marosszög
Dél-Tisza-völgy
Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság
Hatvani-sík
Tápió-vidék
Gyöngyösi-sík
Hevesi-sík
Borsodi-Mezőség
Sajó–Hernád-sík
Harangod
Nyírség
Közép-Nyírség
Északkelet-Nyírség
Délkelet-Nyírség
Dél-Nyírség
Nyugati-Nyírség (vagy Löszös-Nyírség)
Hajdúság
Hajdúhát
Dél-Hajdúság
Berettyó–Körös-vidék
Dévaványai-sík
Nagy-Sárrét
Berettyó-Kálló köze
Érmelléki löszös hát
Bihari-sík
Kis-Sárrét
Körös menti sík
Körös–Maros köze
Csanádi-hát
Békési-hát
Békési-sík
Csongrádi-sík
Körösszög
Kisalföld
A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a ´Nagyalföldtől´ különbözteti meg. Teljes területe 9000 km², ennek kevesebb mint fele, 4000 km² tartozik Magyarországhoz.