Nem vagy bejelentkezve! A Kapcsolat résznél ezt megteheted, avagy regisztrálhatsz is ott. Néhány tartalmat az oldalon csak belépve érhetsz el!
www.turaoldal.hu Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet |
Koczog András 2011-2024 info@turaoldal.hu fb.com/turaoldal.hu |
Nem vagy bejelentkezve! A Kapcsolat résznél ezt megteheted, avagy regisztrálhatsz is ott. Néhány tartalmat az oldalon csak belépve érhetsz el!
Szerkesztőknek: Vigyázz, a cikk nem listázható!
Kedves vendégeink, a cikk feltöltése még folyamatban!
Kedves Olvasóink!
Az itt digitalizált atlasz fejezetei a természetföldrajz alapjait mutatja be könnyen érthető módon, mégis megtartva a tudományos jelleget.
Bemutatja a bolygó keletkezését, fejlődését és most is folyamatban lévő változásait.
Az atlaszt már nagyon régóta nem árulják, így gondoltam közzéteszem itt, hátha sokatokhoz eljut.
További fejezetek:
A Föld mai formája nagyon különbözik attól a képtől, amit születésekor, úgy 4,5 milliárd évvel ezelőtt mutathatott. Akkor összetömörült kövek sokaságából állt, amelynek a belseje felforrósodott és egybeolvaszotta az egész bolygót.
Később azonban a felszínen újra kialakult egy szilárd réteg, a bolygó körül megjelent a gázburok, rajta pedig a víz is. Ez a két anyag pedig elkezdte alakítani a kéreg képződményeit, amelyek a bolygó belső tevékenységének következtében jöttek létre.
A csillagászok számításai szerint 15 milliárd évvel ezelőtt hatalmas méretű robbanás történt az űrben. Szétrobbant az a roppant nagy sűrűségű tömeg, amiben az atomok még szorosan összetömörültek. Ezt hívjuk big bangnek, azaz az ősrobbanásnak. Az elszabadult erő a fényét megközelítő sebességgel lőtte szét minden irányba az összetömörödött anyagot. Ahogy az anyag távozott a robbanás középpontjától, úgy csökkent a sebessége, és a lelassult, összetorlódott anyagtömegből alakultak ki a galaxisok.
A Tejútnak, az ősrobbanás után kialakult számtalan galaxis egyikének szélén kis mennyiségű csillaganyag tömörödött össze egy sűrű felhőben. A tömegvonzás ereje ennek a felhőnek a nagyobbik részéből egy központi gömböt formált; e körül forogtak tovább a kisebb méretű anyaghalmazok. A központi tömeg óriási izzó golyóvá, a Napnak nevezett csillaggá alakult. A körötte forgó kisebb tömegekből lettek a bolygók. A Napot és a bolygókat együtt Naprendszernek hívjuk.
5 milliárd éve, miután a Nap kialakult, létrejött a Föld is. Kezdetben izzó tömegként keringett, majd külső rétegei lassan megszilárdultak, bár a belső hő újra és újra felolvasztotta őket. Végül a felszíni hőmérséklet lehűlt annyira, hogy megmaradhasson a stabil kéreg. A bolygónak eleinte nem volt légköre, és folyamatosan meteoritesők bombázták. Állandóan heves vulkanikus tevékenység szabdalta a felszínt, ahová nagy mennyiségű magma nyomult ki, ami kihűlése és megszilárdulása után növelte a kéreg vastagságát.
A vulkanikus tevékenység nagy mennyiségű gázt szabadított fel, ami burkot alkotott a Föld körül. Ennek a gázburoknak az összetétele egészen más volt, mint amilyen a mai földi légkör, de már akkor is megfelelő volt ahhoz, hogy a víz megjelenését segítő védőrétegként működjön. A vulkánkitörések során az oxigénből és hidrogénből vízgőz keletkezett, ami aztán a gázburkon belül eső formájában kicsapódott. Több millió évig tartó esőkből létrejött a Föld vízburka, a hidroszféra.
Ha belehasítanánk a földgolyóba, a külső kéreg alatt különböző rétegeket találnánk, amelyeknek a szerkezete és az anyagösszetétele nagyon eltér egymástól. Egyik réteg a másikat burkolja be. A külső kérgen kívül is van azonban két, a természetföldrajzban nagy fontosságú réteg: a hidroszféra és a légkör.
Bolygónk nem egyenletesen köves gömb, hanem különböző állapotú, sajátos jellemzőkkel bíró összetevőkből áll. A geológusok által gyűjtött adatok azt mutatták, hogy ha belevágnánk a felszínbe és eljutnánk egészen a Föld középpontjáig, akkor három fő réteget találnánk: az első a vékony kéreg, aztán a köpeny, és végül a mag. A fő rétegek több kisebb rétegre oszthatóak: a kéreg két része a felszíni réteg (felső kéreg) és a mélyebb réteg (alsó kéreg), továbbá a köpeny és a mag is egy külső és egy belső részből áll.
A Föld rétegeinek vastagsága | ||
---|---|---|
Réteg | ~ Vastagság | |
Kéreg | 7-70 km | |
Felső köpeny | 670 km | |
Alsó köpeny | 2230 km | |
Külső mag | 2220 km | |
Belső mag | 1250 km |
A bolygó legbelső rétege nem tömör és szilárd, mint ahogy azt gondolhatnánk, hanem a benne uralkodó óriási nyomás ellenére félig folyékony halmazállapotú. A magot alkotó két rétegből a belső, tömörebb rész főleg vasból és kevés nikkelből áll. E köré formálódott a külső mag, ami sokkal bonyolultabb összetételű, és amit nem is ismerünk túl pontosan, bár valószínűleg oxigénből, szénből, kénből, hidrogénből és káliumból áll, és kevésbé tömör, mint a belső mag.
A geológusok csupán bolygónk legkülső rétegébe, a kéregbe tudnak lefúrni, és még ezen sem sikerült teljes mértékben áthatolni a technikai akadályok miatt. A mélység összetételét azonban nemcsak közvetlen módon tanulmányozhatjuk: természetes (szeizmikus) és mesterséges (robbantásos) rezgések segítségével is sokat megtudhatunk róla. A rezgések hullámainak sebességét mérve ki lehet találni, hogy milyen (és milyen vastagságú) anyagba fúrnak.
A kéreg főbb alkotóelemei | ||
---|---|---|
Alkotóelem | Szárazföldi kéreg | Óceáni kéreg |
Alumínium (Al) | 16% | 16% |
Kálcium (Ca) | 5,7% | 11,1% |
Vas (Fe) | 6,5% | 9,4% |
Magnézium (Mg) | 3,1% | 8,5% |
Kálium (K) | 2,9% | 0,26% |
Szilícium (Si) | 62% | 49% |
Nátrium (Na) | 3,1% | 2,7% |
Titán (Ti) | 0,8% | 1,4% |
Feltételezhető, hogy a Föld belső hőjének körülbelül a harmada még abból a hőenergiából származik, ami a bolygó kialakulásakor halmozódott fel a belsejében, és ami lassan-lassan távozik belőle. A további hő a radioaktív, azaz sugárzó elemekből fakad. A Föld magja körülbelül 4700°C-os a köpeny pedig legfeljebb 1000°C-os lehet, mivel ez az a hőmérséklet, ahol még nem olvadnak össze a benne lévő kőzetek, hanem szilárdak maradnak. A külső kéreg hőmérséklete kilométerenként 30°C-al emelkedik. A kéregből távozó hő felét magának a kéregnek a radioaktivitása termeli.
xxx
xxx
xxx
xxx
xxx
xxx
xxx
xxx
xxx
xxx
xxx
xxx
xxx