www.turaoldal.hu
Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet
Végh Viktor, Koczog András
2011-2017
info@turaoldal.hu
fb.com/turaoldal.hu

Túraetikett

Sajnos párszor már találkoztunk az erdőt járó bunkó turistákkal kirándulókkal, akik az agymentes viselkedésüket tetézve valószínűleg tisztában sincsenek a kellemetlenség- vagy károkozásukkal.

A normális turisták tisztában vannak a természet illemével, de azért számukra is lehet pár érdekes gondolat itt. Emellett olyan dolgokat próbálunk tisztába tenni, melyek nem feltétlenül egyértelműek - például a tűzrakás szabályai a természetben, a vadkempingezés módja és lehetősége Magyarországon, stb.

Létrehozás dátuma: 2015.01.07.
Utoljára módosítva: 2017.10.22.
Írta: András,
   » Turista ismeretek

Túraetikett

A túrázás egy remek és szórakoztató elfoglaltság, nem is beszélve az egészségességéről, de mint mindennek, ennek is vannak - többségében magától értetődő - szabályai. Ezeket megpróbálom valamilyen szinten, röviden összefoglalni. Először is az emberi kommunikációval kezdeném. A kirándulók körében szokás, és illő, hogy a természetben egy találkozás során köszönnek egymásnak (esetleg e helyett intenek üdvözlésképp), általában tegezve a másikat. Ebből (is) adódik a közvetlenség, mely jellemzi még a pillanatnyi kapcsolatot; ne féljünk segítséget, információt kérni vagy adni; általában adott a segítőkészség.

Túrák alkalmával, főleg, ha nem csak egy napot töltünk a természetben, néha elkerülhetetlen a tűzrakás, akár melegedés, akár egy kellemes szalonnázás (ritkább esetben vadriasztás) céljából. Tüzet csinálni csak és kizárólag az előre kijelölt helyeken szabad, illetve az olyan területeken, ahol teljes bizonyossággal meggyőződtünk, hogy még hirtelen felerősödő szélben sem terjedhet szét semerre a máglyánk. Ezen felül egyértelmű, hogy a tűzrakás viharos szélben, illetve nagy szárazságban is tilos (ugyanúgy lángra kaphat a száraz avar, mint a fák lombjai). Ennek megszegésével saját és mások biztonságát is komolyan veszélyeztetjük, nem is beszélve a lehetséges katasztrófahelyzetről és erdőkárosításról.

(A tűzrakással függ össze a táborozás, sátorállítás. Az egynapos vadkemping - a külföldi viszonyokkal ellentétben - Magyarországon mindenhol megengedett, leszámítva a külön tiltott helyeket.)

Remélem említenem sem kéne, de azért megjegyzem, hogy a szemeteléssel rettenetesen károsítjuk a természetet, így ezt itt is mellőzni kéne ...

Ezzel függ össze, hogy az út során keletkezett szemetünket magunkkal kell vinni az első lakott településig, még ha találunk is kihelyezett szeméttárolókat, mert ezek ürítése általában nincs megfelelően megszervezve. A gyorsan lebomló hulladékot viszont az erdőben hagyhatjuk (pl. paprikacsutka, bekoszolódott kenyérdarab, stb.)

A fentieken kívül általános szabály, hogy úgy hagyjuk magunk után az erdőt/táborhelyet, ahogy azt szeretnénk találni. Tehát ne rongáljuk meg, ne szemeteljünk, ne tördeljük le az ágakat, leveleket, a tábort tisztán hagyjuk, a tüzelőhelyet használható állapotban; illetve ha a tűzrakóhely mellett van valamiféle faházszerűség, védett hely, akkor azt kevesen tudják, de jó, ha feltöltjük egy kevés fával, hogy az utánunk jövő természetjárók is tudjanak tüzet rakni, akár a nedvesebb idő, akár éjjel a sötétség gátolná őket a száraz fa keresésében és meglelésében.

Ezeket és a józan paraszti ésszel is kitalálható szabályokat betartva az erdőjárás nekünk, és az utánunk odavetődő kalandoroknak is öröm lesz!

A szabadtéri tűzgyújtás szabályai

A jó idõ beköszöntével az emberek közelebb kerülnek a természethez, kirándulnak a parkokban, túrákat szerveznek az erdõkben és megkezdik a tavaszi kerti munkákat. A kirándulóidõben megszaporodik a szabadtéri tûzesetek száma is.

A mezõgazdasági területek rendbetételéhez sokan választják azt a lehetõséget, hogy elégetik a tél során felhalmozódott kerti hulladékot, meggyújtják az egybefüggõ száraz, gazos területeket. A kerti, mezõgazdasági- és növényi hulladékok belterületi égetését jogszabály szigorúan tiltja, de módot ad az önkormányzatoknak a helyi szabályozásra. Ez esetben külön önkormányzati rendelet határozza meg, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehet égetni a településen. Ilyenkor a tevékenység végzését a megkezdés elõtt 24 órával írásban, vagy a 105-ös telefonszámon a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon kell bejelenteni. Az égetéskor az országos tûzvédelmi szabályzatban elõírtakat maradéktalanul be kell tartani! Fontos hangsúlyozni, hogy az égetésért a tevékenységet végzõ a felelõs!

A tilalom kiterjed a termõföldekre, mezõgazdasági területekre is. A termõföldek és mezõgazdasági területek karbantartásáért a termõföld tulajdonosa és használója felel. Amennyiben egy földterületen azért keletkezett tûz, mert annak megfelelõ gondozását elmulasztották, az illetékes hatóság földvédelmi- és tûzvédelmi bírságot szab ki!

A szabad levegõn kirándulók sokszor hagyják figyelmen kívül az erdõkben, parkokban kihelyezett felhívó táblákat, amelyek a tûzgyújtás, tûzrakás tiltására vonatkoznak. Erdõterületeken a tûzgyújtáshoz az erdõgazdálkodó írásos engedélye szükséges! Ez alól kivételt képeznek a kijelölt tûzrakóhelyek, valamint a vágástéri hulladékok égetése. Az erdõben kirándulók csak a kijelölt tûzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet, de ilyenkor is fontos odafigyelni, hogy a tûzrakóhely környéke meg legyen tisztítva a levelektõl, faágaktól, a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, és amint feltámad a szél, el kell oltani.

Tûzgyújtási tilalom esetén, aki tüzet okoz, az felelõsséggel tartozik az okozott kár megtérítéséért, valamint tûzvédelmi bírsággal sújtható! A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tûzhely, grillsütõ használata a tûzgyújtási tilalom idején sem tiltott, viszont fokozottan ügyelni kell az általános égetési szabályok betartására! Az érvényben levõ tûzgyújtási tilalomról mindig aktuális információt találnak a katasztrófavédelem honlapján.

A szabadtéri tüzek kialakulását a legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság eredményezi. Nem csak a jogszabályok megszegésével és a szándékos égetéssel idézhetünk elõ tüzet, hanem egy apró figyelmetlenség is tragédiához vezethet. Egy rossz helyen eldobott gyufa, egy el nem oltott cigarettacsikk rengeteg kárt okozhat a természetben, de hasonlóan veszélyes lehet az is, ha a hulladékokat nem a kijelölt helyre dobjuk el. Míg egy elhajított, napon hagyott üveg tûz kialakulásához vezethet, egy hajtógázas festékes, spray-s palack is felrobbanhat a nyári hõségben! Erdõ- és tarlótüzek alakulhatnak ki több hektár területen, és okozhatnak maradandó károkat az anyagi és a természeti értékekben.

A tavaszi-nyári idõszakban a katasztrófavédelem területi és helyi szervei a társhatóságokkal közösen folyamatosan ellenõrzik a szabadtéri égetésekkel kapcsolatos szabályok betartását. Amennyiben a tûzvédelmi elõírások megszegése tüzet, illetve robbanásveszélyt idéz elõ a tûzvédelmi bírság kiszabása kötelezõ. Összege 100.000 Ft-tól 3.000.000 Ft-ig terjedhet. Azt a földtulajdonost, használót pedig, aki termõföld-hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettségét elmulasztja, és emiatt a tûz keletkezik, 60.000 - 200.000 Ft bírsággal kell sújtani.

A Vas Megyei Tûzmegelõzési Bizottság felhívja a lakosság figyelmét, hogy az égetéssel kapcsolatban a jogszabályi elõírásokat minden esetben tartsák be, folyamatosan figyeljék, van-e érvényben az adott területen tûzgyújtási tilalom, és felelõsségteljesen, kellõ gondossággal járjanak el, tartsák szem elõtt, hogy égõ terméket a természetben eldobni, és tüzet felügyelet nélkül hagyni tilos!

Vas megyei Katasztrófavédelem

Vadkempingezés

Sokan gondolják, hogy Magyarországon nem szabad vadkempingezni, pedig az erdők-mezők nagy része a törvény szerint is nyitva áll a kaladvágyók előtt. Miben más a vadregény, mint a kiépített kempingek? Mire kell figyelni, ha nekivágunk a rengetegnek? Ismerje meg a vadkempingezés szabályait, a vadkempingezők tízparancsolatát.

Sátor, hálózsák, egy okosan megtömött hátizsák és a vadon maga: nekivágott már valaha a világnak a szálláshelyek hosszas böngészése, katalógusok és kempingprospektusok többszöri végignyálazása nélkül? Nekiindult-e a természetnek úgy, hogy nem tudta, hol éri az éjszaka, és aztán patak partján, fák alatt, erdő szélén sátorozott a semmi közepén? Tilos volna? Sokan hiszik ezt, pedig Magyarországon törvény mondja ki, hogy vadkempingezni mindenkinek joga van. Bár az erdészek, környezetvédők és kempingtulajdonosok egyaránt rossz szemmel nézik az önálló sátorozókat, sokan esküsznek a vadkempingezésre, mert szerintük az élmény nem hasonlítható egy fizetős kemping szabályosra nyírt parcelláihoz.

Megjegyzés:
Nem tartom valószínűnek, hogy egy, a szabályokat betartó és a természetet tisztelő turistát akár az erdészek, akár a környezetvédők rossz szemmel néznének vadkempingezés közben. A pénzhajhász kempingtulajdonosok meg le vannak szarva...

Mit is jelent: vadkempingezi?

Ha az intereten rákeresünk a vadkempingezés címszóra, honlapok és fórumok tucatjain találjuk szembe magunkat azzal a lehangoló véleménnyel, hogy Magyarországon ilyet művelni tilos. Az [origo] érdeklődésére még a Magyar Kempingszövetség elnöke is teljes meggyőződéssel állította, hogy nem szabad a kempingeken kívül sátrazni - ez azonban félreértés. Az erőtörvényből ugyanis világosan kiderül, hogy néhány kivételtől (a védett és magánterületektől) eltekintve az erdőkben ´üdülés céljából bárki (...) tartózkodhat´, és azt ´az erdőgazdálkodó tűrni köteles´.

Megjegyzés:
Nem hiszem, hogy a Kempingszövetség elnöke rosszul tudta. Simán csaló - ha meg valóban rosszul tudta, akkor hülye.

A félreértést talán az okozza, hogy ez a szabadság csak 24 órára érvényes, egy napnál hosszabb egy helyben történő sátorozásra már engedélyt kell kérni. A vadkempingezés tehát nem jelenthet többnapos letáborozást, csak folyamatosan vándorló, mindig új és új helyeken való megállást. Ehhez viszont nem kell fizetős szállások után kutatnunk, több ezer forintot kifizetnünk minden éjszakára, mivel a vadon mindenkié.

Vadonra fel! ...de miért is?

´Normális, intelligens embereknek nem elég a vadon, aki kicsit is igényes, bemegy egy kempingbe´ - mondta az [origo]-nak Réfi Antal, a Magyar Kempingek Szakmai Szövetségének elnöke. A fizetős kempingekben ugyanis lehet tisztálkodni, főzni, mosni, van vécé és áram is: ezek közül pedig több egyáltalán nem csak kényelmi szempont.

Megjegyzés:
Asszem réfi antal eszerint még nem dugta ki az orrát a betondzsungelből. Sebaj, legalább nem szennyezi a természetet a jelenlétével. Túratársammal diplomás, igényes emberek volnánk, mégis ha tehetjük a vadkempingezést választjuk a túráink során. És véletlen sem mennénk kempingbe, nem a pénz miatt - egyszerűen nem vágyunk a túra során emberek közé.

Akkor miért is menjünk a rideg vadonba, ahol a civilizáció áldásaiból csak annyit élvezhetünk, amennyit a hátunkon elbírunk? Talán pont ezért!

´Egészen más dolog nomád körülmények közt kimenni és hallgatni az éji neszeket, ránevelni a gyereket, hogy úgy gyűjtsön fát, hogy másnak is maradjon, úgy gyújtson tüzet, hogy ne maradjon nyoma, ez teljesen más jellegű élmény, mint a fizetős kempingek viszonylagos kényelme´ - magyarázta Szádeczky-Kardoss Géza, a Budapesti Természetbarát Sportszövetség Benke Rezső természetjáró szakosztályának túravezetője. Hiába van meg minden egy jól kiépített kempingben, ha a természet csendjére vágyunk, azt nem a nagy tömegeket összezsúfoló, zárt kempingekben találjuk meg - tette hozzá.

Aztán persze ott a pénz kérdése is: a kempingszövetség elnöke szerint a sátorozás díja olyan minimális, hogy az szinte nevetséges, és ennek a szempontnak nincs sok köze a vadkempingezéshez. Ennek ellenére azért nem árt észben tartani, hogy például egy balatoni kempingben egy éjszakáért, két főre akkor is elkérnek 3-4 ezer forintot, ha semmi mást nem csinálunk, csak este felverjük a sátrat, beledőlünk, alszunk, és másnap már megyünk is tovább.

Csomagoljunk!

Ha tehát rászántuk magunkat, hogy ingyen és konkrétabb igények nélkül vágunk neki a világnak, az első megmérettetés a pakolás. Aki a kocsit választja, annak könnyebb dolga van, aki gyalog indul, annak nagyobb a kihívás. Egy zsákba kell gyűrni mindent, amire szükség lesz, de persze a szelektálás is fontos, mert minden plusz dekagramm a hátunkat nyomja majd. No nem kell elkeseredni, ha elsőre otthon marad valami, vagy feleslegesen cipeltük egy hétig a félkilós csavarhúzókészletet: a szükséges felszerelésről a profi túravezetőknek is 10-12 órását tanfolyamokat tartanak, és még azután is sokszor hiányzik ez-az - mondta Szádeczky-Kardoss Géza.

Megjegyzés:
4 éve túrázunk közösen túratársammal, és merem állítani, hogy ez idő alatt már megtanultuk a csomagolás és szelektálás mikéntjét... (Weboldalunkon még segítséget is próbálunk nyújtani bakancsos társainknak.) Hozzáteszem, most, 2015 januárjában kezdtem a túravezető képzést, úgyhogy erre még visszatérek a végeztével...

Ami fontos, hogy indulás előtt mindent ellenőrizzünk - tanácsolta a vezető. Legyen elég cövek a sátorhoz, legyen gáz a gázfőzőben, legyen gyufa a gyufásdobozban: nincs annál bosszantóbb, mint ha használhatatlan dolgokat cipelünk magunkkal.

Használd az erdőt! De meddig?

Persze vadkempingezőként nem csak a hátizsákunkból élhetünk; az erdő bőségének kihasználása is törvény adta jog. Ha nem védett vagy magánterületen vagyunk (ahol egyébként kempingezni sem szabad), ´az erdőgazdálkodó köteles tűrni (...) az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítőlomb (...) gyűjtését´. Tűzifát szedni, forrásból vizet venni szintén magától értetődően megengedett.

Az erdőhasználatnak azonban vannak korlátai: bár Magyarországon nem jellemző, hogy vadkempingezők tömegei árasztanák el az erdőt, az erdőgazdálkodók és a természetvédők szerint így is komoly károkat okoznak. ´Nem támogatjuk, hogy bárki mindenütt kempingezzen, mert az emberek nem teljesen szalonképesek az erdőben´ - mondta az [origo]-nak Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének szóvivője. A tapasztalat szerint ugyanis Magyarországon lehetetlen elvárni, hogy a vadkempingezők magukkal vigyék a szemetüket, ne rakjanak tüzet ott, ahol tilos, ne vágják ki a fiatal fákat, vagyis hogy ne rongálják a környezetet - mondta.

Megjegyzés:
Igen, az IQ-hiányos emberek ne vadkempingezzenek az erdőkben, de igazából ne is túrázzanak sehol... Akitől nem lehet elvárni, hogy a természet maximális tisztelete mellett menjen csak be az erdőkbe, annak nincs is helye ott. Egy épeszű turistának alapértelmezett dolog, hogy nem hagyja ott a szemetét sehol, minél jobban vigyáz az erdőre, és nemhogy a fiatal fákat nem vágjuk ki, de egyszerűen nem is élő fát használunk tűzrakáshoz meg igazából semmihez. (Esetleg a nyársnak való ágak lemetszése még elfogadott.) A tűzrakási tilalom pedig fontos információ, de minden esetben maximálisan odafigyelve kell életre kelteni a lángokat és őrizni azokat.

A rossz tapasztalatok miatt sokan szólalnak fel időről időre a vadkempingezés betiltásáért, hivatkozva a külföldi példákra, ahol a hazainál szigorúbb a szabályozás. Abban Szádeczky-Kardoss Géza is egyetért, hogy a vadkempingezők többségéből Magyarországon sajnos hiányzik a környezetbarát szemlélet. Pedig ahhoz, hogy vadkempingezőként még sokáig szabadon kalandozhassunk az országban, be kellene tartani néhány szempontot. A Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány programvezetőjével, Kelemen Zoltánnal megpróbáltuk összeszedni, mi is ez a néhány pont.

Megjegyzés:
Az is igaz, hogy én is egyetértek a vadkempingezés betiltásával... Aki ért hozzá, az megtalálja a módját, hogy feltűnés nélkül eltöltse az éjszakát a fák között, aki viszont nem képes ´elbújni´, az úgyis csak zavarja az élővilágot.

Óvjad, védjed! A jó vadkempingező 10 pontja

A képet még a túravezető-képzésem folyamán tartott egyik túrámon lőttem: ´Az intelligens ember nem szemetel, a többinek pedig tilos!´

1. Fokozottan védett területen, természetvédelmi területen és vízmű védterületén ne vadkempingezzünk, mert ezzel nagy kárt okozhatunk a természeti értékekben vagy a terület vízbázisában! Ilyen területeken a törvény is tiltja a sátorozást.

2. A kempingezés közben keletkező szemetet vigyük haza még akkor is, ha az erdőben találunk kihelyezett szemétgyűjtőt, mert a túraútvonalak fenntartóinak nincs mindig pénze ezek ürítésére!

3. Vécézéshez ássunk kis gödröt, latrinát, és mindkét fajta szükségünket ott végezzük. Távozás után a gödröt temessük be, ehhez célszerű kis, összecsukható ásót magunkkal vinni.

4. Tűzgyújtásnál figyeljünk a biztonságra - lehetőleg mások által kiépített tűzrakóhelyen rakjunk tüzet, de ha ilyen nincs, a tüzünket rakjuk körbe kővel, és ügyeljünk, hogy ne kiszáradt fa alatt gyújtsuk meg! Figyeljük a tűzgyújtási tilalmat!

5. Tűzrakáshoz ne vágjunk ki fát, használjunk hulladék fát, lehullott ágakat. A száraz ágakat se törjük le a fákról, és csak annyi tüzelőt gyűjtsünk, amennyi szükséges.

6. Erdőben ne az eldugott zugokat keressük! Igyekezzünk a kijelölt turistaútvonal közelében felállítani a sátrunkat, mert így kisebb eséllyel okozunk kárt a természetben. Figyeljünk a növényzetre: lehetőleg gyomos területet válasszunk, ahol nem pusztítunk el őshonos növényeket sátorállítás közben.

7. Gondoljunk a helyi emberekre is! A táborhely kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy lakott településtől legalább 500-1000 méterre sátorozzunk, mivel az esetleges hangoskodás, nevetés, gitározás sértheti a helyiek nyugalmát.

8. Mosogatásnál kerüljük a vegyszerek használatát: vízitúrán például próbáljunk homokkal mosogatni. Ha ez nem megy, használjunk környezetbarát tisztítószereket, amelyeket a túraboltokban lehet kapni. A mosogatólét se folyassuk szét, vezessük kiásott gödörbe!

9. Romlandó, megmaradt élelmiszert ne hagyjunk hátra gondatlanul, mert ha a romlott ételt megeszik az erdei állatok, elpusztulhatnak. Az ilyen élelmiszert gondosan el kell ásni.

10. Mosakodáshoz ne használjunk szappant, mert az lúgos, és természetes vízbe kerülve kipusztíthatja az érzékenyebb fajokat. Ha mégis ragaszkodunk hozzá, használjunk túraboltban kapható, semleges pH-értékű szappant, és ne az élő vízben mosakodjunk! Hordjuk el a szükséges vizet palackokban, és távolabb fürödjünk le, hogy a szappan ne jusson bele a patakba, tóba!

Megjegyzés:
A 2-es pontot kiegészítve: ha nem is haza, de a következő településig mindenképp vigyük el a szemetet, illetve a lebomló szemetet (ételmaradék, szalvéta) akár el is áshatjuk, még jót is tesz a talajnak.
A 3-as ponttal nem feltétlen értek egyet, ha mélyebben hatolunk az erdőbe és nem az út szélére ürítünk, akkor nincs ezzel gond - viszonylag hamar lebomlik mindenféle végtermék.
A 4-es pont kiegészítéseképp: semmilyen fa alatt ne tegyünk tüzet, minden éghető anyagot méterekkel távolítsunk el a leendő tűz helyszínétől, és lehetőleg a tűzrakóhelyet olyan helyen válasszuk ki, ahol az esetleges elterjedése még eloltható... (Patakparton, forrás közelében, homokos területen, tisztás közepén, ...)
A 6-os ponttal egy megbízhatóbb helyen egyetértenék (pl. ahol nincs ember...), de a bidámbidámok közelében inkább hagyjuk el minél jobban a turista- és egyéb utakat, ösvényeket. Egy bringás turista kolléga fogalmazta meg jól: ~ ´Ha áttértem a bringaútról egy mellékútra este, akkor onnan még letérek egy földútra, onnan egy ösvényre, majd le az útról a legközelebbi domb túloldalára, hogy ne lehessen az útról rálátni, majd be az erdőbe a fák közé megbújni. No, ott már alkalmasan eldugott a hely a táborozásra.´ Természetesen a természet óvása mellett, de minél jobban bújjunk el éjszakára, ha nem akarunk reggel úgy kelni, hogy még a gatyánkat is lelopta valamely setétebb bőrű fajtársunk.
A 7-es ponthoz: az erdőben NE hangoskodjunk semmilyen módon, nem kell megzavarni az élővilágot. Illetve üzenem az ererdeti cikk írójának az [Origo]-nál, hogy tessék már gondolkodni...

Megjegyzés:
A 4-es ponthoz kapcsolódva így utólag informálódtam: törvény szerint sehol nem szabad tüzet tenni az erdőkben, kizárólag a kijelölt helyeken. Ezt javallom is betartani mindenkinek, aki nem mondhatja magát joggal profi tűzrakónak.

Mire figyeljünk még? A ´vadon veszélyei´

A vadkempingezésről kérdezősködve az [origo] többször találkozott bizonytalan félmondatokkal a szabadban való sátorozás veszélyességéről, a rendszeres vadkempingezők tapasztalatai azonban ellentmondanak ezeknek. Mert mitől is kellene félni, ha nem bolygatjuk a természetet? Vadállatoktól? ´Mondjon nekem egyetlen vadállatot Magyarországon az emberen kívül!´ - vonta meg a vállát a felvetésre Szádeczky-Kardoss Géza, aki szerint a félelem teljesen alaptalan. Emberek pedig nem járnak a természetben éjszaka, vagy ha igen, akkor sem a vadkempingezők miatt - tette hozzá.

Út szélén, parkolóknál már kicsit más a helyzet, lakókocsival vadkempingező turistákkal néha előfordul, hogy altatógázzal lefújják és kirabolják őket, de ez sem jellemző - mondta Gyürky László, a Magyar Camping és Caravanning Club elnöke. Az ő klubtagjaik közt (mintegy 2000 család) tavaly mindössze kettőt raboltak ki így.

Magyarországon még akkor sem kell félnünk, ha tolakodó, problémázó, belénk kötő hatóságok rémképe kínoz minket. Szádeczky-Kardoss szerint ugyanis a környezetre odafigyelő vadkempingezőket még a tiltott helyeken egy részén sem bántják az ellenőrök, ha gyalogosan, nem pedig kocsival vagy motorral mentek oda. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének szóvivője szerint ráadásul az erdőrendészeti szolgálat még szabálytalanságok esetén is csak felszólítja a táborozókat a távozásra, büntetni nincs joguk.

A határig tart a szabadság

Az itthoni szabadság kényelmében azért nem szabad abba a tévhitbe esnünk, hogy ez mindenhol így van. Sok európai ország ugyanis határozottan tiltja és bünteti a vadkempingezést természetvédelemre, tűzvédelemre és egyéb okokra hivatkozva. Igaz, a Budapesti Természetbarát Szövetség tapasztalatai szerint az egyszerű, hátizsákos turistákkal Nyugaton sem bánnak olyan szigorúan, de a Magyar Camping és Caravanning Club lakókocsisosai már többször találkoztak erőszakoskodó német hatóságokkal.

Fontos tudni, hogy a kempingezők számára egyre népszerűbb Horvátországban szintén szigorúan tilos a vadkempingezés: aki az országba érkezés után 24 órával nem jelentkezik be valamilyen szálláshelyre, azzal 1000 kuna (kb. 35 000 forint) bírságot fizettetnek, ha lebukik. Autóval út közben is csak parkolóknál szabad megállni pihenni, és bár nem vadásznak külön a vadkempingezőkre, a rendőrséggel együtt három hatóság is bírságolhat, ha valakit rajtakapnak - mondta el az [origo]-nak Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi irodájának vezetője.

| www.turaoldal.hu | 2011-2017 | Végh Viktor, Koczog András | Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet | info@turaoldal.hu |