Nem vagy bejelentkezve! A Kapcsolat résznél ezt megteheted, avagy regisztrálhatsz is ott. Néhány tartalmat az oldalon csak belépve érhetsz el!
|
www.turaoldal.hu Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet |
Koczog András 2011-2024 info@turaoldal.hu fb.com/turaoldal.hu | 
|
Olvasási idő:
~6 perc
08. OKT első fele » 2015.02.28.
|
A ´Kék Március´ keretein belül célunk, hogy minél többet kéktúrázzunk, így már a hónap 0. napján is elmentünk egy kékre. Az OKT 8. szakaszát szerettük volna teljesíteni, és jól is haladtunk, de sajna csak későn tudatosult bennünk, hogy az utolsó busz és vonat is még este 7 óra előtt elmegy, így nem érhetünk a szakasz végére, ha haza is akarunk jutni.
Így lett a 42-43 km-es túratervből 24,8 km, de sebaj, jövő héten pótoljuk a szakasz második felét, egy másik 20 km-es részt is mellévéve.
Jó kis túra volt, látszik már a tájon egyre több helyen, hogy itt a tavasz 
Túraösszefoglaló
| Tájegység: | Bakony |
| Túra ideje: | 2015.02.28. |
| Táv és szint: | → 24.8 km ↗ 680 m ↘ 701 m |
| Táv-szint arányok: | Szintemelkedés:
+27.4 m/km
Szintereszkedés: -28.3 m/km Szintváltozás: 55.7 m/km |
| MTSZ pont: | 54 pont |
| Túra útvonala: | Vásoslőd, Hölgykő vára, Németbánya, Bakonybél |
| ~ kirajzolva: |
Térkép: [1] [1] Szintmetszet: [1] [1] |
| Túrán készült fotóink, videóink: | András fotói |
| Infó, ötlet: | - a kék végig követhető, a letérések kevésbé - néha sütött a nap, néha szemerkélt az eső, néha havas helyeken is mentünk... - láttunk 1-2 túrázó párt - táskáink tömege: 5-6 kg |
| Kapcsolódó: | - Időjárás a környéken: Idokep.hu
- Túra kiindulópontja útvonaltervezéshez: Google Maps |
A túra során megfigyelt, látott vagy hallott állatok
A természetben a túrázó rendszerint halkan jár, hogy az élővilágot csak minimálisan megzavarva élvezhesse a csendet és nyugalmat; vagy éppen az erdő üdítő zenéjét. Kellő óvatossággal és figyelemmel járva az erdőt pedig előfordulhat, hogy érdekes élőlényekbe botlunk, megfigyelhetünk néhány kellemes hangú madarat vagy színpompás rovart, esetleg lencsevégre is kaphatunk egy-egy nagyvadat, vagy lefülelhetjük a közelünkben bóklászó állatokat.
A kirándulásaink során már sokszor szerencsénk volt, szinte minden alkalommal találkozhattunk az erdő élővilágának valamely képvsiselőjével. Eme túra alkalmával az alábbi állatokat láttuk vagy hallottuk. A képekre vagy a linkre kattintva az elovilag.turaoldal.hu kapcsolódó oldala tölt be bővebb információkkal szolgálva az adott élőlényről.
Az alábbi állatokkal találkoztunk a túra folyamán valamilyen formában. Részletesebb információ a fajokról a www.elovilag.turaoldal.hu weboldalon olvasható.
A túra útvonala
| Táv [km] | Helyszín | Időpont | Infó |
|---|---|---|---|
| 0 | Vásoslőd, v.á. | 08:55 | »  »  |
| Hölgykő (vár) | » » | ||
| 11:55-12:10 | pihenő, kajálás; előtte nehéz haladás a nagy latyak és belvíz miatt | ||
| Németbánya | 13:00-13:05 | előtte nehéz haladás a sok áradt patak miatt | |
| Bakonybél előtt, Mészégetők kunyhója, vadles | 14:50-15:00 | szőlőcukor | |
| 24.8 | Bakonybél | 15:30 | pecsételés; a túra vége, mivel ha továbbmennénk már nem lenne vonatunk/buszunk haza... |
Túra leírása
A sikeres LeFaGySz teljesítménytúránk után egy héttel az OKT 8. szakaszának teljesítését tűztük ki célul. A túra jól is indult, remekül is végződött, de sajnos az egész szakasszal nem végeztünk, csak a felét tudtuk megcsinálni. Csak későn tudatosult bennünk, hogy telente a MÁV és Volán járatai nem igazán közlekednek már esténként, így a hazajutásunk kétséges lett volna, ha továbbfolytatjuk a túrát. Sebaj, majd jövőhéten pótoljuk az elmaradást, illetve meg is toldjuk majd egy 20 kilométeres szakasszal, hogy azért a 40 km-es táv mindenképp meglegyen, ha már ennyit utazunk ...
Reggel 5 körül keltünk, hogy az első Városlődbe tartó vonatot elérjük. 06:30-kor találkoztunk a Kelenföldi pályaudvaron és egy Veszprémi átszállást követően 9 előtt értünk Városlődre.
Pár perc alatt ráleltünk a jelzésre, így meg is kezdtük a túrát.
Úgy terveztük, hogy a közeli Hölgykő várát meglátogatjuk, teszünk a -on egy kis kitérőt. Sajnos a jelzésig végig főúton kell haladni a kéken, csak az elágazástól térhetünk le az aszfaltról.
A nem túlzottan követhető, így csak egy kevéske keringés után találtuk meg a várat. Viszont útközben a sárban rengeteg őznyomot láttunk, szép nagy csorda járhatott itt előttünk. A várhoz, azaz a romhoz vadcsapáson haladva jutottunk fel némi kerülővel. A kilátást az erdő teljesen eltakarja, de így is megérte feljönni - a sziklafal tetején álló rom tekintélyt parancsolóan emelkedik ki a környezetéből.
Lefele jövet még a patakon való átkelésünk előtt észrevettük, hogy rengeteg apró hóvirág bújt elő a földből - az egész domboldalt be fogják borítani pár napon belül.
Nem a patakon való átkelés volt a túra legegyszerűbb mozzanata, de végülis nagyobb gond nélkül átjutottunk. Innen már gyorsan visszatértünk a és elágazásához, és folytattuk utunkat a kéken.
Egy nagy tisztáson vezetett át az ösvény, mielőtt újra erdei részeken mehettünk volna. A legelőn még könnyedén haladtunk, de arról lefordulva a fák közé már egy meredek havas-saras útszakasz fogadott bennünket, amely meglehetősen nehezen járható és csúszós volt. Az akadályt mindenesetre leküzdöttük, viszont ezután rátértünk egy vastag hótakaróval fedett útra, mely idővel latyakos belvízzé alakult át. Itt csak lassan haladtunk, de szerencsére ez a szakasz sem tartott örökké - pár 10 perc alatt felértünk a régi vasúti töltésre, ahol meglehetősen jó minőségű úton haladhattunk.
Nem sokkal később egy erdei pihenőhelyre értünk, egy esővédő faházikóban megejtettük az ebédet. Ettünk egy-egy csokit is, majd sok időt nem vesztve folytattuk utunkat. A nem sokkal korábbi latyakos-belvizes területet itt a megáradt patakocskák sokasága váltotta - rengetegszer kellett átkelnünk egyik vagy másik ágán.
Ezen az úton sok-sok időt buktunk, de bizonyos idő elteltével innen is kijutottunk - egy erdei luxuskalyiba mellett elhaladva egy jól karbantartott útra értünk. Szerencsénkre ekkor sütött ki a nap is, így teljesen tavaszias idő alakult.
Ez az út Németbányára vezetett, egy 300 méteres kitérővel lehet itt pecsételni a Kéktúrafüzetbe. Visszatérve a -re máris megkezdhettük a rövid emelkedést az erdőben, melynek a végétől kezdve már csak gyenge ereszkedés várt ránk. Ez a szakasz egészen jól járható és meglehetősen szép volt, mégha széles szekérnyomban is vezetett a nagyja.
Nemsokára elértünk egy tisztást Bakonybél előtt, a Mészégetők kunyhóját. Felmásztunk a nem sokkal arrébb álló vadlesre pihenni egy csöppet és némi szőlőcukrot magunkhoz venni.
Innen már könnyű utunk volt a településig. A növényeken jól látszódott ezen a szakaszon, hogy itt is egy csúnya ónos eső végzett pusztítást - fenyőfák és kerítések voltak derékba törve a nyaralók mellett - ezeken a helyeken még valószínűleg a tulaj a szezon előtt nem tett rendet.
Bakonybél patakján egy hídon lehetett átjutni, hogy bejussunk a településre.
A pecsételőhely nem sokkal később a turistaház oldalában volt, bélyegeztünk is egyet-egyet a megfelelő helyekre. Szerencsénkre itt néztünk egy vonat- és buszmenetrendet, hogy megtervezzük a hazajutásunkat - de pechünkre rá kellett eszmélnünk, hogy már kora este sincs lehetőségünk hazajutni Zircről, a tervezett végállomásunkról. Sok más lehetőségünk nem lévén úgy határoztunk, hogy itt fejezzük be a túrát, és majd jövőhéten teljesítjük a visszamaradt rész, terv szerint hozzácsapva még 20 km-t. Jó kis túra volt, nemsokára itt a folytatás
